„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT

1861-ben látott napvilágot; alkotója a fiatal Tagyosi Csapó Kálmán joghallgató, ­később ügyvédi pályára lépett -, aki Ráder Antal könyvkereskedő gondozásában jelentette meg fő művét Székes-Fehérvár története címmel. :î A munka elsősorban a várostörténet korai időszakát taglalja, érinti az Árpád-kori egyházak, a bazilika, a koronázások, a városcímer, s a latinok címerének kérdését is. A várostörténet ál­talános áttekintését egyébként Palugyay Imre 1854-ben megjelent műve - Magyar­ország történeti, földirati s állami legújabb leírása - nyomán rekonstruálta. A kötetet okmánytárral és illusztrációkkal egészítették ki; a közölt források I. Lipót, Mária Terézia és I. Ferdinánd kiváltságlevelei. A székesfehérvári ásatások térrajza (1862) Kétségtelenül nem tartozik a várostörténet műfajához, de meg kell említe­ni Henszlmann Imre A Székes-Fehérvári ásatások eredménye címmel írott Pesten 1864­ben megjelent művét, amely az 1862-ben végzett sajnálatos módon félbemaradt Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt koronázó templom ásatásainak eredmé­nyéről adott számot. 4 (Ezt megelőzően, a kérdéskörre vonatkozóan Erdy János munkáját emelhetjük ki, amelyet /77. Béla és nejének Székes-Fehérvárott talált sírem­lékei címmel írt, s melyben az 1848. évi ásatásokról számol be. 3 ) Székesfehérváron a várostörténetírás, a történelmi tárgyú kutatások a XIX. században, bár voltak fórumai nem bővelkedett lehetőségekben. A közlési lehető­ségek korlátozottak voltak abban az értelemben is, hogy kevés folyóirat működött tartósan, egy vagy több évtizeden keresztül. A kutatók - és ez tulajdonképpen vo­natkozik nem csupán Székesfehérvárra, de tágabb környezetünkre is - publikáci­ói, elsősorban a napilapok hasábjaira szorítkoztak. A múlt században főként a vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom