„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT

1861-ben látott napvilágot; alkotója a fiatal Tagyosi Csapó Kálmán joghallgató, később ügyvédi pályára lépett -, aki Ráder Antal könyvkereskedő gondozásában jelentette meg fő művét Székes-Fehérvár története címmel.

:î A munka elsősorban a várostörténet korai időszakát taglalja, érinti az Árpád-kori egyházak, a bazilika, a koronázások, a városcímer, s a latinok címerének kérdését is. A várostörténet általános áttekintését egyébként Palugyay Imre 1854-ben megjelent műve - Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása - nyomán rekonstruálta. A kötetet okmánytárral és illusztrációkkal egészítették ki; a közölt források I. Lipót, Mária Terézia és I. Ferdinánd kiváltságlevelei. A székesfehérvári ásatások térrajza (1862) Kétségtelenül nem tartozik a várostörténet műfajához, de meg kell említeni Henszlmann Imre A Székes-Fehérvári ásatások eredménye címmel írott Pesten 1864ben megjelent művét, amely az 1862-ben végzett sajnálatos módon félbemaradt Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt koronázó templom ásatásainak eredményéről adott számot.

4 (Ezt megelőzően, a kérdéskörre vonatkozóan Erdy János munkáját emelhetjük ki, amelyet /77. Béla és nejének Székes-Fehérvárott talált síremlékei címmel írt, s melyben az 1848. évi ásatásokról számol be.

3

) Székesfehérváron a várostörténetírás, a történelmi tárgyú kutatások a XIX. században, bár voltak fórumai nem bővelkedett lehetőségekben. A közlési lehetőségek korlátozottak voltak abban az értelemben is, hogy kevés folyóirat működött tartósan, egy vagy több évtizeden keresztül. A kutatók - és ez tulajdonképpen vonatkozik nem csupán Székesfehérvárra, de tágabb környezetünkre is - publikációi, elsősorban a napilapok hasábjaira szorítkoztak. A múlt században főként a vá-