„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)
SZEMÁN ATTILA: BÁNYAPÉNZEK, RÉZ VÁLTÓPÉNZEK, SZÜKSÉGPÉNZEK A XVII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL A XVIII. SZÁZAD ELEJÉIG
lyegzővastól származnak, hanem jelentős különbség tapasztalható egyes darabok vésési módja között is. Valószínűleg tényleg az ausztriai Habsburg császári család címerének kicsinyített változatát kívánták ábrázolni, vagy inkább abból indultak ki. Az osztrákburgundiai címer vésetei ugyanis általában nagyon felületesen, vagy egyáltalán nem lettek felvésve. A címertartó kétfejű sas a pecsétlőn többnyire pozitívan van vésve, vagyis a rézpolturákon negatívan jelenik meg. Ez a véset általában elég mélyen bevágódott ahhoz a lapkába, hogy még nagyon kopott darab esetében is felismerhető maradjon. Más a helyzet a pecsétlőn mindig negatívan, és - már csak az ábrázolandó címer méretéből és témájából adódóan is - finomabban vésett pajzzsal. Ez a finom véset, mely a lapkán pozitívan jelenik meg, a legtöbb esetben csak nagyon nehezen felismerhetővé, sokszor pedig teljesen simává kopott. így az amúgy is kevesebb ellenjegyes példányon csak ritkaságképpen találunk értékelhető lenyomatot. További zavaró tényezőt jelentenek egyes esetekben az eredeti veret elemei, amik gyakran nem tűnnek el teljesen az ellenjegy alatt. Az értékelhető ellenjegyek közül így is hét változatot sikerült elkülönítenem l ^ B- ké P : A rézpolturák kétfejű ( 11 /B. kép). sasos ellenjegyei. Lássuk most, hogy vélekedik a szakirodalom a kétfejű sasos ellenjegyekről? Huszár véleményét már ismertettem, a hamisítás nehezítésének feltevése ebben az esetben sem elfogadható álláspont. Trenan két megállapítást tesz ezzel az ellenjeggyel kapcsolatban. Az egyik, hogy a „sas" ellenjegy beütése legkésőbb az 1703-as év első felének végén történhetett, a másik, hogy a „sas" ellenjegy felhasználásának bizonyára politikai oka lehetett. 25 Ez a két utóbbi vélekedés nagyon nehezen egyeztethető, mondhatnám ellentmondanak egymásnak. Mert vajon mi módon képzelhető el, hogy egy császári veretet, melynek veretesét ráadásul a császár rendeletére beszüntették, sőt beváltását is megkezdték - legalábbis elviekben - ugyanannak a császárnak a jelképével lássák el, még a politikai változások előtt? Milyen politika képzelhető el a Ráké)czi-szabadságharc előtt, ami arra készteti a császárt, hogy saját koronás monogramjára ugyancsak saját kétfejű sasos címeres jegyét ráüttesse? Nézzük azonban mire alapozza Trenan időbeli meghatározását. A nyitraszucsányi lelet ismertetőjének, Kovácnak a véleményére hivatkozik. Nos, ő valóban így vélekedik, de elfogadhatjuk-e véleményét? A lelet ismertetésének elején elmondja, hogy az nem kompakt egész, hiszen a gyerekeknek játszani odaadott és általuk is már elszórt érméket gyűjtötték össze. Az ilyen leleteknél eleve nem árt az óvatosság. A lelet korának meghatározásakor Kovác arra a nem eléggé körültekintő, vagy talán inkább naivnak nevezhető feltételezésre alapoz, hogy Lipót császár 1703. február l-jén kelt, a rézpénzek további vere-
