„Múltunk építőkövei...” - Tanulmánykötet (Székesfehérvár, 2001)

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: VÁROSTÖRTÉNETÍRÁS, „MÚLTIDÉZÉS" SZÉKESFEHÉRVÁROTT

S zékesfehérvárról, az egykori koronázóvárosról számos középkori for­rás megemlékezik. A Szent István által alapított káptalan, amely a ko­ronázó templom és temetkezőhely mellett működött az írásbeliség szélesebb körű elterjedését megelőző évszázadban is számos értékes forrást őr­zött. A káptalan államigazgatásban betöltött szerepét jelzi az is, hogy az ország al­kancellári tisztét a mindenkori székesfehérvári prépost töltötte be (ezt megelőző­en a királyi pecsét őre volt). A későbbiekben a gyakorlat módosult, de megálla­píthatjuk, hogy a prépostok fontos állami hivatalokat is viseltek, kancellári, al­kancellári és királyi titkári tisztségeket töltöttek be. E tény már önmagában is fej­lett és magas írásbeli kultúráról tanúskodik Székesfehérváron, a III. Béla írásbe­liséget bevezető 1181. évi dekrétumát megelőző században. A középkori elbeszélő történeti irodalom számos művelője a székesfehérvá­ri őrkanonoki tisztséget viselte. így Akos székesfehérvári őrkanonok, aki a hun­magyar krónikát készítette. Ugyancsak e tisztséget töltötte be Kálti Márk is a Ké­pes Krónika szerzője. Itt működött Kálmáncsehi Domonkos (1474-1495) a Szent Miklós káptalan prépostja utóbb váradi, majd erdélyi püspök, végül kalocsai ér­sek a kiváló humanista Mátyás király bizalmasa, diplomatája. A falakon kívüli Szent Miklós káptalan prépostja volt Nagylucsei Dóczi Orbán humanista, aki ké­sőbb Bécs püspöke lett. Ugyancsak itt volt őrkanonok Oláh Miklós (1491-1568) a neves humanista. E gazdag írásbeliségnek azonban csak nyomai maradtak fenn, a köztörté­net és a várostörténet kapcsolatát e korabeli városi- és hiteleshelyi forrásokból ne­hezen lehet rekonstruálni. Székesfehérvár szabad királyi város török kor előtti le­véltára teljes egészében elpusztult, hasonló sorsra jutottak a városban működő egyházi intézmények iratanyagai is, s ez alól csupán a jeruzsálemi Szent János keresztes lovagok Szent Istvánról elnevezett székes­fehérvári konventjének hite­leshelyi levéltára jelent kivételt. 1 Összefüggő iratsorozatok csupán a török kort követően állnak ren­delkezésre. Székesfehérvár kétségtele­nül gazdag helytörténeti iroda­lommal rendelkezik, amelynek kialakulása a múlt században meginduló kutatásokkal és publi­kációkkal vette kezdetét. 2 Az első átfogó munka, amely megkísérelte bemutatni a város szinte teljes történetét Kódexmásoló

Next

/
Oldalképek
Tartalom