„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: A forradalom székesfehérvári eseményeinek kronológiája

Az előző napi sikertelen szervezést követően, a székesfehérvári mintájára, az üzemek és intézmények küldötteiből megalakult a Dunapentelei Nemzeti Bizottság. A bizottság elnöke Pados István (tanár), katonai elnökhelyettes Boros István főhadnagy, elnökhelyettes Szidó Pál, titkár Erdélyi István. A bizottság 96 tagból állt, az intézőbizottságba 16 rendes tagot és 5 póttagot választottak. Megalakult a Móri Járási Nemzeti Bizottság. Elnöke Csákberényi Kovács István volt kisgazdapárti országgyűlési képviselő. A bizottság három ülést tartott a forradalom napjaiban. A Vadásztölténygyári Munkástanács a 17-es laktanyából fegyvereket szállított a gyár védelmére. Megjelent az Új Fehérvárban a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság október 29-i határozata. A Fejér megyei es a székesfehérvári nemzeti bizottságok intézőbizottságai együttes ülést tartottak. Az ülésen Apai Pál bejelentette lemondását. Lemondását a nemzeti bizottság sárbogárdi küldöttsége követelte. A Székesfehérvári Nemzeti Bizottság november l-jét, mindenszentek ünnepét hivatalos ünneppé nyilvánította. A kora esti órákban tüntetés volt az MDP megyei pártbizottság épülete előtt Megkezdődött a vidéki nemzetőr egységek felfegyverzése. A fegyverek többségét a székesfehérvári egykori 17-es laktanyából bocsátották rendelkezésükre. Az éjszaka folyamán letartóztatták Szabó államvédelmi őrnagyot, az Államvédelmi Hatóság tagjainak letartóztatása ezt követően kezdődött. 1956. november 1. csütörtök A városháza dolgozói délelőtt 9 órakor megemlékezést tartottak a „Kossuth utcai névtelen hősök emlékművénél". A gyűlés szónoka Vágó Károly az oktatási osztály előadója volt. A nap folyamán számos üzem megkoszorúzta a névtelen katona sírját. Az emlékműnél ezt megelőzően Skorka Károly javaslatára ácsolt fakeresztet állítottak fel. A kereszt 1957. január végéig állt ott.