„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: A forradalom székesfehérvári eseményeinek kronológiája

A magyar katonatemetőben - Szent Lélek Temető - is koszorúzási ünnepségen emlékeztek meg a hősi halottakról. A Forradalmi Diáktanácson kívül a Posta, a Könnyűfémmű, a Motorjavító Vállalat is részt vett a megemlékezésen. Dunapentelén is megemlékezéseket tartottak a forradalom napjaiban elhunyt szabadságharcosok tiszteletére. A Forradalmi Magyar Honvédség és Ifjúság Lapja, az Igazság című napilapban megjelent „Székesfehérvár segítséget kér" címmel a fehérvári eseményekről írt cikk. Ennek hatására terjedt el Budapesten az a hír, hogy a városban véres összecsapások vannak. Budapestről a késő esti órákban fegyveresek érkeztek a Vadásztölténygyárhoz. A csoport a gyár területére nem hatolt be, Lechner Márton és Tombor István közreműködésének köszönhetően hamarosan távoztak. A csoport célja, hogy robbanóanyagokat vételezzenek, nem járt sikerrel. A honvédség, a rendőrség és az üzemek képviselőiből megalakult a Székesfehérvári Helyőrségi Forradalmi Tanács. A 6. Lövészhadtest Parancsnokságon létrehozott Katonai Forradalmi Tanács bejelentette csatlakozását a Dunántúli Nemzeti Tanácshoz. Kilátásba helyezte a fegyveres ellenállást a szovjet támadás esetén, más adatok szerint már október 30-án csatlakozott a DNT-hez. A közlemény szerint megszüntették a munkás- és építőzászlóaljakat. Intézkedéseket tettek a páncéloselhárítás és a légvédelem megszervezésére. A légvédelemre és panceieínaruasra tartalékosok behívását rendelték el. A hadtest területén az ÁVH objektumait és laktanyáit a honvédség előző nap - október 30-án -22 óráig átvette. A Dunántúli Nemzeti Tanács e napon tartott ülésének határozata szerint szükségesnek tartják a „nemzetőrség minél szélesebb körű szervezését és kiképzését, továbbá a szükségletek, folyamatos élelmiszer- és egyéb tartalékkészletek gyűjtését, és a szállítóeszközök üzemképes állapotának biztosítását". A Dunántúli Nemzeti Tanács a határozatban megjelöltek végrehajtására, annak szervezésére 3 tagú elnökséget választott. Tagjai: Horváth Endre (Tatabánya), Kemendi Béla ezredes székesfehérvári hadtestparancsnok és Szigethy Attila (Győr). A tanács felkérte a kormányt a határok fokozottabb ellenőrzésére. A határozat kifejezte bizalmát a Nagy Imre kormánnyal szemben és állást foglalt a munka azonnali felvétele mellett.