„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)
Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja
a statáriális eljárás bevezetése, a gyorsított büntető eljárásról szóló intézkedés a külön bírósági tanácsok felállításával, a rendre, a közbiztonságra veszélyes elemek közbiztonsági őrizetbehelyezéséről szóló törvényerejű rendelet, a sztrájkra uszítókkal szembeni intézkedés stb..." 528 A Székesfehérvári Városi-Járási Ügyészség 1957. első negyedévében csak Székesfehérvár vonatkozásában 78 személy ellen emelt vádat. A közbiztonsági őrizetbe vételt lehetővé tevő 1956. évi 31. számú törvényerejű rendelet végrehajtása során több, a forradalomban tevékenyen részt vett személyt helyeztek közbiztonsági őrizetbe. A őrizetesek száma különösen március hónapban növekedett meg. Május elején mintegy 60 őrizetes ügyében nyomozott a városi-járási ügyészség. Az ügyészségeket és a bűnüldöző szerveket a forradalommal kapcsolatos ügyek felderítése foglalkoztatta. Ez azt eredményezte, hogy a köztörvényes és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettekre nem fordítottak gondot. Kétségtelen azonban, hogy a kijárási tilalom következtében a. „huligán cselekmények", vagyis a köztörvényes bűncselekmények száma jelentősen csökkent, s az előző év negyedéhez képest a 31 vádemeléssel szemben mindössze 4 hasonló vádemelésre került sor. Az ügyészi jelentés szerint jelentősen romlott a nyomozás minősége. A nyomozati anyagok elkészítését gyakorlatlan emberek végezték. Az ügyészségi apparátusba több olyan nyomozó került, aki nem rendelkezett a nyomozati utasítások és törvények kellő ismeretével, de gyakorlattal sem: „Ennek eredményeként több ízben előfordult, hogy a tárgyaláson egészen más tényállás derült ki, mint a nyomozás befejezésekor, természetesen nem azért, mert meghamisították a tényállást, hanem azért, mert a nyomozás során egyes magatartást vagy kijelentést kiszakítottak az összefüggésből, így bűncselekménynek minősítve olyan tényállást, amely az összefüggések ismeretében nem bűncselekmény vagy sokkal súlyosabb bűncselekmény, mint amit a nyomozati tényállás rögzít, vagy olyan személyek bújtak ki a felelősségrevonás alól, akiknek a szerepe sokkal súlyosabb, mint a nyomozás alá vontaké". i29
