„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”; Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott (Székesfehérvár, 1996)

Csurgai Horváth József: Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott - A forradalom utóélete, megtorlás és a proletárdiktatúra konszolidációja

A rendőrség — kiváltképpen február hónapban — számos túlkapást követett el. A megszaporodott nyomozati anyagok rendszertelenül készültek, a nyomozati anyagok készítését több esetben időlegesen félretették, újabb ügyben indítottak munkát, majd később visszatértek a korábbi ügyhöz. 1957 márciusában a preventív őrizetbe vételek okoztak jelentős zavart az ügyészségek munkájában. Az őrizetbe vettek ugyanis nem kerültek 72 óra elteltével előzetes letartóztatásba, esetenként kihallgatásuk sem történt meg. A preventív őrizetbe vételeket a rendőrség foganatosította, az ügyészség nem kezdhetett eljárást a ki sem hallgatottakkal szemben. Hiányoztak a nyomozást elrendelő határozatok, a gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyvek személyi adatai is rendszertelenül és hiányosan kerültek kitöltésre. Az említett hiányosság kiküszöbölésének elősegítésére a városi-járási ügyészség a rendőrség mellé ügyészt küldött ki. A rendőrügyész feladata volt a két szervezet közötti kapcsolattartás.

330 A nyomozási munka következményeként csupán a városi ügyészségen április hónapban mintegy 255 elintézetlen ügyirat volt. A megtorlás első intézkedéseihez tartozott az 1957 márciusában megjelent belügyminiszteri rendelet, amely a korábban ismert kitelepítést tette lehetővé, bár más elnevezéssel. A rendeletet azzal a céllal hozták, hogy a forradalmi vezetők eltávolításával az új rendszer konszolidációját elősegítsék. A kitiltást, akárcsak 1951-ben a kitelepítést, a rendőri szervek hajtották végre.

331 A kérdéskörhöz kapcsolódóan a megtorlás részét képezte a közbiztonsági őrizetről szóló 1956. december 13-án megjelent törvényerejű rendelet is. A törvényerejű rendelet a „közbiztonság és a közrend helyreállítását" célozta, elsődlegesen a forradalmi cselekmények meggátlására törekedett. Az őrizetbe vételről az ügyészség, annak foganatosításáról a rendőrhatóság intézkedett. A közbiztonsági őrizet időtartama a 6 hónapot nem haladhatta meg. Később a közbiztonsági őrizetbe vétel szabályait módosították, ezzel lehetővé vált, hogy az őrizetbe vételt a rendőrhatóság rendelje el. Az ügyészségek látták el az államigazgatási és a polgári jogi felügyeletet is. Érmek során a városi-járási ügyészség ellenőrizte a Székesfehér-