Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Pálosfalvy Tamás: A szentszávai hercegek Magyarországon
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON Annyi bizonyos, hogy a hercegi címválasztás nem volt véletlen. Szent Száva Nemanjida herceg, a szerb autokefál egyház megalapítója és első érseke volt, aki néhány évig (1190-1192) éppen Humot kormányozta.32 Csontjai a dél-szerbiai Milesevo kolostorban nyugodtak, amely ekkor már Vukcic István területéhez tartozott. 1377-ben Tvrtko bosnyák vajdát, aki anyai ágon maga is a Nemanjidáktól származott, a milesevói metropolita koronázta Bosznia és Szerbia királyává, talán éppen a kolostorban.33 A „Szent Száva hercege" cím felvételével István egyértelműen az első bosnyák király példáját követte, a Nemanjida szentnek saját címébe emelésével jelezve kapcsolódását a középkori szerb államisághoz, egyben kinyilvánítva uralmi területének független státuszát.34 A hercegi cím felvételét követő években Vukcic István sikerrel hadakozott felváltva a bosnyák király, a szerb despota és a raguzai köztársaság ellen, miközben adót fizetett a szultánnak, de a részletek ismertetése szétfeszítené a jelen tanulmány kereteit. Magyar szempontból két dolgot érdemes megjegyezni. Egyrészt az 1451 novemberében kötött magyar-oszmán béke értelmében maga II. Mehmed szultán utasította a herceget, hogy hagyjon fel a magyar király főségét elismerő Raguza háborgatásával, és adja vissza a köztársaságnak az elfoglalt területeket.35 Másrészt 1453-ban, Tallóci Petko horvát bán halála után István herceg — amiként a bosnyák király is — bejelentkezett a néhai bán özvegyének kezéért és Cetina körül fekvő birtokaiért. Törekvései azonban Spalato, és a várost támogató Velencei Köztársaság ellenállásán zátonyra futottak.36 Ezen epizódoktól eltekintve István herceg — és családja — története csak 1459, a szerb despotátus végleges oszmán elfoglalása után kezdett szorosabban kapcsolódni Magyarországéhoz. Egyfelől velencei támogatással próbálkozott magyar területek, így például Kiissza elfoglalásával, másfelől a bosnyák király és az oszmánok segítségével Velence kárára szerette volna kikerekíteni „országsát. Közben legidősebb fia, László (Vladislav) kétszer is fellázadt az apja ellen, területi hatalmat követelve magának, és úgyszintén az oszmánoktól kért segítséget.37 Minden bizonnyal a legidősebb fiával megromló viszonya miatt közeledett István herceg Mátyás magyar királyhoz, akinek a bosnyák királlyal együtt segített előteremteni a Szent Korona kiváltásához szükséges pénzt.38 Apa és fia küzdelmének közepette, 1463 tavaszán II. Mehmed szultán elloglalta a boszniai királyságot, és kivégeztette utolsó királyát, Tomasevic Istvánt.39 Ezzel egyidőben Vukcic István birtokait is feldúlták, mire a herceg a fiát, Lászlót az oszmánokkal való együttműködéssel, saját várnagyait pedig árulással vádolta.40 Végső soron ez a tragikus esemény vezetett a szentszávai hercegek magyarországi megtelepedéséhez. Bosznia oszmán megszállása ébresztőleg hatott Velencére és Magyarországra is: Mátyás király a fegyveres beavatkozás mellett döntött, és szövetségre lépett a Velencei Köztársasággal, amely viszont a szentszávai hercegeknek (Istvánnak és Lászlónak) is szerepet szánt Bosznia visszahódításában. A Signoriának közvetlenül Mátyás boszniai hadjárata előtt sikerült békét szereznie István herceg és a fia, László között. Utóbbi csapataival előbb a Ráma menti területeket hódoltatta, majd megjelent Mátyás jajcai haditáborában. Ugyanezt tette apja, István herceg is, bár az ostromban már nem vett részt, csak 32 Fine, ]. V.A.: Late Medieval Balkans i.m. 116-119. 33 Uo. 393., Cirkovic, S.: Istorija srednjovekovne i. m. 137. 34 Cirkovic, S.: Herceg Stefan Vukcic i. m. 108. 35 Uo. 172. 36 Uo. 205-206., ThallóczyL: Bosnyák és szerb i.m. 131. 37 Uo. 147-152., Cirkovic, S.: Herceg Stefan Vukcic i. ra. 249. 38 Uo. 248. 39 ThallóczyL.: Jajczai. m. 81-84. 40 Cirkovic, S.: Herceg Stefan Vukcic i. m. 251 253. 118
