Zsoldos Attila (szerk.): Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron 2014. szeptember 20. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2014)
Neumann Tibor: Hercegek a középkor végi Magyarországon
HERCEGEK ÉS HERCEGSÉGEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON a trónigénye — származása és mérhetetlen vagyona miatt — nem volt egyszerűen lesöpörhető az asztalról.45 1490. június 17-én fejeztékbe annak a szerződésnek a megszövegezését, amellyel Corvint — meg nem választása esetére — kárpótolni kívánták.46 Először is, nehogy a királyfi „a királyi cím méltóságát és címét nélkülözze”, kötelezték magukat arra, hogy amikor magyar királyt választanak, őt Bosznia királyává választják, és a királykoronázás utáni harmadik vagy negyedik napon őt is megkoronázzák: azaz ő kapta volna meg Újlaki Miklós egykori boszniai hűbéres királyságát. Megígérték neki azt is, hogy megkapja élete tartamára Szlavóniát hercegségként a szokott királyi jövedelmekkel (azaz a nyestbőradóval és a harmincadokkal) együtt mint „örökös úr” (dominus hereditarius), a dalmát és horvát bánságokat azonban csak mint bán és tisztségviselő, ugyancsak élete tartamára. „A herceg úr magát Bosznia királyának, Szlavónia, Opava és Liptó hercegének, Dalmácia és Horvátország bánjának írhatja, és a király, a főpapok és a bárók is így címezzék” — írja elő a szerződés.4 Az így megkapott királyság és hercegség — igaz, korlátozott — uralkodói hatalmat biztosított volna Corvinnak, aki még arra is engedélyt kapott volna, hogy a magszakadás vagy más jogcímen a királyi koronára háramló szlavóniai birtokokat ötven jobbágytelekig szabadon eladományozhatja.48 Mindebből azonban kevés valósult meg. Az országgyűlés alatt Corvin és a rendek között végül viszálykodás támadt, ami a herceg elvonulásával és csontmezei vereségével végződött. És bár az új király, II. Ulászló az országba érve megerősítette a június 17-i szerződést,49 senki sem gondolt többé arra, hogy a fiatal herceg királyi címet kapjon. Corvin kénytelen volt azzal vigasztalódni, hogy a király már augusztus közepén kinevezte „szlavón herceg”-gé,50 a címet azonban a vártnál kevesebb tartalommal töltötték meg. Egyszer sem bukkanunk például olyan oklevélre, amely arra utalna, hogy Corvin gyakorolta a birtokadományozás jogát a koronára háramlott birtokokkal kapcsolatban, ami egyértelműen e fontos kitétel II. Ulászló és tanácsa általi eltörlését jelenti. Nem kizárt persze, hogy az udvar a küszöbön álló háborúkra hivatkozva nem teljesítette egyelőre a szerződésben foglaltakat és a herceg türelmét kérte: Corvin egy 1491. évi levelében Boszniát, amelynek teljes védelme valóban őrá hárult, „saját országá'-nak nevezte,'’1 ami arra utal, hogy nem mondott le a neki ígért királyi címről. A szlavón bánság irányításában Corvin legfeljebb hatalmas birtokai és a déli határvédelemben betöltött feladatai miatt hallathatta hangját, de az addigi bán, Egervári László még névlegesen sem lett beosztottja, valójában mindvégig a király bánja maradt.52 Egervári 1493. évi leváltása után a két új, köz45 Corvin trónigényéről és az eseményekről lásd Kubinyi András-. Két sorsdöntő esztendő (1490-1491). Történelmi Szemle 33. (1991) 11-14., 18-22. 46 Az oklevél kiadását lásd Thallóczy Lajos: Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527. Az oklevéltárat szerkesztette Horváth Sándor. (Monumenta Hungáriáé Historica, Diplomataria40.) Budapest 1915. (a továbbiakban: Jajca) 67-76. 47 Jajca 69-70. — A szlavóniai hercegségre lásd még Schiller B.: Az örökös főrendiség i. m. 290-291. —Hangsúlyozni kell, hogy Schiller szerint Corvin felvette az „Isten kegyelméből” való szlavóniai hercegi címet (uo. 291.), de az oklevelekben egy esetben sem találtam e formula nyomát, még a privilegiális oklevelekben sem. 48 Jajca 70. 49 Az eseményekre lásd Kubinyi A.: Két sorsdöntő i. m. 22-26., Schönherr Gy.: Hunyadi i. m. 142-164. 50 Hercegi címének első említése az aug. 15-i, Corvin és Ulászló „pártjai” közötti liga oklevelében maradt fenn (DL 24 770.), lásd még három nappal későbbről (DF 240 713.). Későbbi adatot hoz: Kubinyi A.: Két sorsdöntő i. m. 28. — Érdekes, hogy a király csak okt. 11-én értesítette Zágrábot a hercegi kinevezésről (Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae. Ed. Joannes Bapt. Tkalcic. Zagrabiae 1894. II. 478.) 51 in regno nostro Bozne — DL 22 512. 52 Kubinyi András szerint a tartomány kormányzatában a herceg a király és a bán közé ékelődött be (Kubinyi A.: Két sorsdöntő i. m. 28.). Emellett szólhatna, hogy mikor Batthyányi Boldizsár és társai 1491 nyarán kegyelmet kaptak a királytól, az erről szóló bírói parancs szlavóniai vonatkozásban első helyen Corvinnak szól, és a név nélkül említett mostani és jövőbeni bánokat és vicebánokat csak őutána említi (DL 19 718.), de ez lehet, hogy Corvin és Egervári ekkor zajló szlavóniai hadjárata miatt alakult így. Máskor Egervári kapja a bírói parancsot, mint pl. 1492 tavaszán és őszén (DF 255 912., DF 276 815.). Ez utóbbi jelenség mellett hangsú103
