„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Csurgai Horváth József: A társadalmi és politikai rendszerváltás előzményei, helyhatósági és országgyűlési választások Székesfehérvárott

az országban töltse". A továbbiakban főként a városi átalakulásra vonatkozóan dolgozott ki újakk pontokat a népgyűlés. A közgyűlések, a tanácsi és a törvényszéki ülések is nyilvánosVisszatérve a fekérvári eseményekkez a városi népmozgalom ezt követően is fontos szerepet kapott Székesfekérvár élet éken. Március 24 -én is nagy közönség mellett tartották a közgyűlést, amelyen elsősorkan a városi törvényjavaslatról és a sajtótörvénytervezetéről tárgyaltak. A közgyűlés elfogadhatatlannak tartotta az utókki törvénytervezetet: „...A mily örömérzéssel vétetett a minisfzjtérium névjegyzéke, mi ni s (z) téri um köre, városok és kerületek rendezése, éventes orsz(ág)gyűlés, Erdélylyeli unió, hitelintézet, s kivált a nemzeti őrseregről szóló törvénycikkek iránti javaslatok, oly megelégedetlenséges és sajló fájdalmat idézett elő a sajtótörvény... ",

11 A követutasításkan ellenezték a tervezet támogatását, mivel az „sem elvében, sem részleteiben, sem alkalmazásában a nemzetnek alig mutatkozni kezdett szabadabb szellemével egyátaljában nem egyez meg" — olvaskatjuk a forrásokkan. A közgyűlés, a népképviseleti országgyűlés által alkotott törvény elfogadásáig, a Helytartótanács ideiglenes sajtószakályai mellett kötelezte el magát.

18 A március 26-ára megkirdetett újakk népgyűlést, a tervezettnél egy nappal korákkan tartották meg. À népgyűlésen a köztekerviselésről, a papi tized, az úrkéri viszonyok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatokat ismertették. A törvénycikkeket és az országgyűlési nyilatkozatot 800 példánykan kinyomtatták, kogy a város polgárai részletesen megismerkessék az átalakulás főbb pontjait. Ugyancsak megtárgyalták és elfogadták a követek részére előző nap adott közgyűlési katározatot. Ezen a népgyűlésen választották meg az április 3ára összekívott megyegyűlés városi tagjait: Paunácz János, Kari György Ulm ann Ferenc, ifj. Horváth József; Polczer József, Peresztegi Nagy István, Parti Pál, Lang Ist ván, Fleischer Alajos, lomsits Mátyás, Knezits Pál, Orszetti József Iscliida János, Námesy Ferenc, Braun József; Simli József, Flamvassy Emér, Linzer Vilmos, Fister János, Kapi József Bódis György és Réh János személyéken.

19 Április l-jén ismét népgyűlésre került sor, amelyen az újakk követi jelentéseket tárgyalták meg, majd a kormányalakítás, a köztekerviselés, az úrkéri rendezés és a tizedfizetés kapcsán alkotott uralkodói leiratokról értekeztek. A népgyűlés a kormány teljes önállósága mellett foglalt állást, és tiltakozott a közös pénzügyminisztérium és a közös kadügyminisztérium ellen, egyúttal katározatot fogadott el, amelyet a város követeinek az alsótáklán kellett ismertetniük.

20 A népgyűlések ezt követően április elején nemcsak a város és az országos politika viszonyáról kívántak dönteni, de a városi társadalom feszültségei is megjelentek. Április 5-én 9 órakor került sor a Városkáza udvarán újakk népgyűlésre. A tökk ezer fős gyűlésre a környékkeli falvakkól is érkeztek, mivel ezen a napon heti vásárt is tartottak. Az ingerült kangnemken tartott tanácskozás káromnegyed óráig tartolt, és egyetlen katározatot kozott. E szerint az izraelitáknak 3 napon kelül, április 9-éig el kellett hagyniuk a várost. A népgyűlés végzését a csendbizottmány falragaszokon tette közé.

21 Megjegyezzük, kogy a városi tanács nem volt jelen a népgyűlésen, bár az ott hozott határozatot az országos sajtó — így a Nemzeti Újság is - a magisztrátusnak tulajdonította. A népgyűlésen a csendkizottmány tagjai vettek részt. E testület hatásköre elvken nem terjedt ki ezekre a kérdésekre, de tekin-