„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)
Csurgai Horváth József: A társadalmi és politikai rendszerváltás előzményei, helyhatósági és országgyűlési választások Székesfehérvárott
tettel, hogy a népgyűlés választotta, ez rendelkezett a legnagyokk legitimitással. Ezzel magyarázkató, kogy ezekken a napokkan kefolyása továkk növekedett. Más források, így a Pesti Hírlap április 16-i száma másként tudósít az eseményekről. E szerint az április 5-én tartott népgyűlésen „mintegy 500 ember a város mindenféle osztályú lakosai közül" voltak jelen. À népgyűlésről a sajtó az alákkiakkan számolt ke: iy A csendre ügyelő bizottság s az elnök nem kogy visszakorbácsolta volna erélyesen ezen, az emberi jogok ellen felzúduló kullámokat hatalmánál fogva a rendes határok közé, s a legtöbb szájhősöket, mint törvényelleni lázongókat példásan megfenyítette volna, nem — e helyett — az említett mocskos határozat a város falaira több száz meg száz nyomtatott példányban város-hajdúk által fölragasztatott, minek következése Ion, hogy számos izraelita közöttük gyermek ágyat fekvő nők — beteg öregek s hímlős gyermekek a szívtelen és emberi érzelemmel nem bíró buta nép örömkurjongatásai között a várost hol személyök s vagyonuk bátorságban többé nem volt — a legsiralmasb állapotban elhagyni kényszerültek. " 22 À miniszteri országos ideiglenes bizottmány április 6-án kelt körlevelét, amely katálytalanította a népgyűlés említett végzését újakk népgyűlésen ismertették és tárgyalták meg. Az események menetéke a városi tanács ekkor sem tudott keavatkozni. Â népgyűlés elutasította az ideiglenes kizottmány körleveleken foglaltakat, és ragaszkodott az izraeliták kiűzésékez. Az országos ideiglenes kizottmány végül Pulszky Ferenc teljkatalommal felrukázott kormánykiztost küldte a népgyűlés határozatának megsemmisítésére, Pulszkv április 8-án érkezett a városka és a következő napon, a Mcgyekáz téren tartott népgyűlésen került sor a katározat visszavonására. 23 Az eseményekről maga Puls zky is ellentmondásosan nyilatkozott: „Életem és Korom címmel megjelent emlékiratákan. Itt azt állítja, kogy az április 5-i népgyűlés katározatát megsemmisítette, kogy „e végzés ne szennyezze be a jegyzőkönyvet, azt ünnepélyesen saját kezeimmel a jegyzőköny vből kitéptem". (Állítása ellenére azonkan a jegyzőkönyv fennmaradt, s csak a századfordulón kallódott el.) A forradalom e korszaka április 18-án a követi jelentést tárgyaló népgyűlésen zárult le. A város követei ezt megelőzően érkeztek vissza Székcsfekérvárra. A követi végjelentést, az említett népgyűlésen fogadta el a város széles közönsége. 24 A város vezetéséken is jelentős változások történtek. Az országgyűlésről visszatért Haáder Pál főbíró vette át a közigazgatás irányítását, aki kétségtelenül a város legtekintélyesekk és országosan is ismert politikusa lévén, erőteljesekken vezette a városi közigazgatást, de a város politikai életét is. A következő napokkan már a kelykatóság újjáalakulása és a politikai intézményrendszer átalakítása kötötte le a polgárok figyelmét. Ennek keretéken május 11-én és az ezt követő napokkan új tisztikart, majd május 21-én 97 tagú közgyűlést választottak. A politikai intézményrendszer átalakulásának záró pontjaként június 12-én került sor az első népképviseleti országgyűlési választásokra.
