„Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 2000)

Demeter Zsófia: A székesfehérvári szerbek állásfoglalása 1848-ban

abszolutizmus oldalára állt a Habsburg — magyar kérdésben. 6 így leketett a szerk felkelő se­reg neve: „császári és királyi osztrák-szerb hadtest", s a szerb sáncokon 1848. júliusában fe­kete-sárga lokogó lengett. 7 À magyar kormány a délvidéki szerk felkelés hírére kezdte szervezni a konvédséget. À szerveződő és népfölkelőkkel kiegészített haderő bevetésére azonban szinte egy időben ke­rült sor a Délvidéken és a Dráva vonalon. 8 Ä szerk fronton a fegyveres karcok előbb, júni­us 6-án kezdődtek, s gyakorlatilag a szakadságkarc leveréséig folytak. 9 Ugyanezen a napon, június 6-án ajánlotta fel a Rajacsics szerb pátriárka vezette leül­döttség Zágrábban Jellasics bánnak a szövetséget a két reménykeli új autonómia, a szerk Vojvodina és a Háromegy Királyság között. 111 A horvát kérdés A horvát kérdés kizonyos szempontkól kasonló koreográfiát mutat. A magyar-horvát dinasztikus unió 1090-ben, a horvát uralkodóház kikalásakor jött létre. Ezen kelü 1 Hor­vátország rendi különállása megmaradt. A káni Horvátország hatásköre azonkan tulajdon­képpen csak károm vármegyére (Várasd, Körös, Zágráb) és a Túrmezei kerületre terjedt, Dalmáciát és a Katonai Határőrvidéket Bécskői kormányozták, a magyar lengermellék a magyar koronához tartozott. Szlavónia önálló képviselettel rendelkezett a horvát tarto­mánygyűlésen és a magyar országgyűlésen is. Ezekkői és a még török fennhatóság alatti horvát területekkői óhajtották létrehozni a Háromegy Királyságot, melye tMa gyarorszage­val egyenrangú, státuszkan, természetesen horvát vezetéssel és császári segítséggel képzeltek megvalósítkatónak. 11 Másik fontos követelésük volt a magyar katóságokkal horvátul történő érintkezés joga. Ugyancsak tiltakoztak a római katolikus horvátok a többi keresztény vallások egyenlősíté­se ellen 12 , ez azonkan nem akadályozta meg őket akkan, kogy az illírizmus jegyéken támo­gassák, és szövetségesnek fogadják el a görögkeleti szerkek mozgalmát. Ennek látványos megnyilvánulása volt, kogy Jellasics káni keiktatását a karlócai görögkeleti érsek celebrál­ta 13 , s Jell asics is ellátogatott Ka rlócára. 14 À horvát törekvéseknek a kécsi udvar érdekéken való támogatása az 1845-től üres hor­vát báni méltóság betöltésében nyilvánult meg. Ez volt a horvát mozgalom legfontosabb márciusi követelése, s ezt sietett a császár még a független felelős magyar minisztérium megalakítása előtt teljesíteni, kiszen a korvát kán magyar zászlósúr volt. E méltóságra ter­mészetesen csak egy erélyes, a birodalom és a császári udvar érdekei iránt elkötelezett sze­mély aspirálhatott. lD Nem leket meglepő, kogy az öt jelölt mindegyike császári királyi fő­tiszt volt, s az utolsó kelyen induló káró Jellasics (1801-1859) ezredes nyerte el a tiszt­séget. 16 1848. március 23-ikán korvát kánná, 24-ikén vezérőrnaggyá és zágráki főhad­parancsnokká, április 8-án altábornaggyá nevezték ki. 17 Eőhadparancsnokként a káni, varasdi és károlyvárosi ka tárőri ezredek felett 1 zatonai, s így az említett kerületek felelt is politikai fennhatóságot gyakorolt, s ennek döntő része volt a határőrvidéki parasztkatona­ság megnyeréséken, mozgósításában és a magyar forradalom elleni kevetéséken. 18 Jellasics kadvezéri képességekkel kevéssé megáldott katona volt, de jó iskolákba járt, sze­mélyes varázsát, kapcsolatteremtő képességét jól kikasználva kitűnő kadseregszervezőnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom