Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája

1771 Sárrétek csatornázása megkezdődött. „A Sárvíz nem folyó, hanem mocsár" - olvasható a forrásban. 1773 Feloszlatták a jezsuiták fehérvári rendházát. 1776 A jezsuitáktól a rendházat, a templomot és a gimnáziumot a pálosrendiek vették át. 1777 - Székesfehérvári püspök megye és káptalan megszervezése. - négyosztályos elemi iskola szervezése a városban. 1778 - június 1-2. József trónörökös 2 napig a városban tartózkodott. - Felsővárosi plébánia megszervezése. 1782 - katonai nevelőház létesítése. - 3. plébánia felállítását (Rácvárosban a Szent József kápolna köré) az uralkodó nem engedélyezte. 1783 A város lakóinak száma 11 410 fő. 1784 május 3-án született Horvát István. 1786 a pálos és a ferences rend feloszlatása. 1786-1813 A gimnázium királyi tanintézetként működött. (1786-1794 között a tanintézet élén Benyák Bernát piarista igazgató állt.) 1787 Székesfehérvár - Körmend útvonalon postajárat indult. 1788-(1801) Püspöki palota építése 1790 - Városi polgárőrség intézményének felállítása. - 1790-ig lebontották a várat, az erődítményeket. Ezzel a Castrum és a katonavárosi jelleg is megszűnt. 1794 június 4. Hollner Lipót polgármesterré választása. (Elkülönül a városházán a főbírói és a közigazgatási tisztség.) 1796 - az évek óta tartó aszály az anyagi javakban pusztítást okozott. - lebontották a Palotai kaput, kialakították az utcát. Neve: Palotai kapu utca. 1801 Elkészült a felsővárosi plébániatemplom. 1805 A középkori prépostság épületét lebontották. 1777-től ebben az épületben laktak a püspökök.