Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Székesfehérvár történeti kronológiája

1806 Elkészült a belvárosi kaszárnya. 1807 Megnyílt a Számmer nyomda. 1809 - Ferenc császár és József nádor a dunántúli inszurgensek felett Székesfehérvárott szemlét tartottak. - Megépítették a Nádor kaput, (amely a Budai kapu helyén létesült ill. az utóbbit kibővítették). 1810 május 27. földrengés a városban. 1813 - a ciszterciták megkapták a királyi gimnáziumot a pálos rendházat a német templomot. - megszervezik a királyi postahivatalt a városban. - augusztus 23-án született Simor János esztergomi érsek, hercegprímás. 1814 - május 12-től a városi tanácsban a jegyzőkönyveket a latin nyelv helyett magyar nyelven vezetik. - május 13-án született Rónay Jácint. - április 6-án született Ybl Miklós építész. 1815 Felállítják Székesfehérvárott a királyi ügyészséget. 1818 október 11-én a Pelikán-fogadó nagytermében megtartották az első színielőadást. 1824 Református egyházközség alakult a városban. 1825 A belvárosból heti 2 alkalommal rendszeresen elszállították a felgyülemlett szemetet. 1826 - elkészült a város első hiteles felmérése ( Wüstinger Józsefmérnök által). - sétányt alakítottak ki a Palatinális (Nádor) utcától a Szent János hídig. 1828 - a városi birtok 9282 kat. hold. - a polgárjoggal rendelkező lakos 930 fő. 1831 kolerajárvány dúl a városban. Az áldozatok száma 1200 fő körül volt. 1832 bérkocsi (fiakker) forgalom engedélyezése. 1833 - a városban 65 közvilágításra szolgáló olajlámpást szereltek fel. - nemzeti iskola építése (Urak u. Iskola u. között) 1834 - orkán pusztított a városban. - Nemzeti Casinó létrejötte. 1836 A tanács engedélyezi, hogy a zsidók a városban nagykereskedéseket létesítsenek.