Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896
ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS 1879-ben Székesfehérvárra nézett a nemzet, mert itt mutatta be haladását a magyar ipar. A kiállítás eszméjét és sikeres megvalósítását gróf Zichy Jenő képviselte. Először a Fejérmegyei Gazdasági Egyesület közgyűlésén, 1877. június 9-én hangoztatta eszméjének célszerűségét. Érvelése nemcsak a kiállítás ügyének nyerte meg a hallgatóságot, hanem a szerény viszonyok között tengődő egyesület iránt is, amelynek kebeléből indult ki a mozgalom. A Gazdasági Egyesület tagjainak lelkesedése oly nagy volt, hogy azonnal 800 forintot szavaztak meg a kiállítás céljaira, gróf Zichy Jenő pedig csüggedetlen kitartással szította társadalmi és közigazgatási téren a nemes lelkesedés tüzét. Ugyanazon év május 5-én a vármegyei tisztújító közgyűlésen hatalmas arányú beszédet tartott, hogy a hazai ipar felkarolása céljából országos értekezlet egybehívását sürgesse. Az értekezlet meg is volt azután július 15-én, és ezen az egész ország törvényhatóságai, ipar- és gazdasági egyletei képviseltették magukat. Székesfehérvár, amelynek területén szándékozták az országos kiállítást rendezni, hatóságával, testületeivel, egész nagyközönségével együtt lelkesedéssel csatlakozott gróf Zichy Jenő eszméjéhez, és már augusztus 18-án megtartották az előző értekezletet, amely a kiállítás hatalmas épületéhez az első kapavágást adta. A következő évben január 14-én megalakult a város gazdáiból és iparosaiból a 70 tagú rendezőbizottság. Az egybegyűltek felkérték gróf Zichy Jenőt, hogy a városi hatóságot 10 tagú bizottság alakítására szólítsa fel, amely azután alapját képezte a megyei hatóság és a gazdasági egyesület, nemkülönben az iparkamarák küldötteiből később létesült nagybizottságnak. Február 17-én megalakult a 36 tagú szervezőbizottság is, amely utóbb mint végrehajtó bizottság intézte József királyi herceg protektorátusa és Szőgyény Marich László tiszteletbeli elnöksége mellett, gróf Zichy Jenő irányításával a kiállítás ügyeit. Nemsokára a legszükségesebb és az új tagokkal kiegészített három albizottság is megkezdette működését. Az irodai és pénztárügyi bizottság az irodai munkálatok ellenőrzésére alakult Lederer Sándor elnöklésével; a helyiségi bizottságnak, mely a technikai munkákat teljesíté, Havranek József, az ünnepélyi bizottságnak pedig Boné Géza lett az elnöke. Ennek a bizottságnak tizenkét tagja volt. November 21-én az országos iparegyesület részéről Ráth Károly és Mudrony Soma vettek részt azon a nagyarányú értekezleten, amelyet gróf Zichy Jenő a székesfehérvári iparosokból hívott össze. Az egész
