Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - II. Az alkotmányos városi közélet helyreállítása 1860-1861

A megalakulás tulajdonképpen a régóta lappangó hazafias érzést gyújtotta lángra, hogy a mi ifjúságunk ennek éltető tüzénél a magyar irodalom munkása legyen. Az első ülés lelkesedéssel választotta Odor Józsefei elnöknek, Hamvassy Tihamért főjegyzőnek, a tanári kar részéről pedig Gerlach Benjámin volt a vezető, aki ekkor a főgimnáziumban a magyar irodalmat tanította. Nagyon jellemző az ifjúság körében a tanári kar által ápolt hazafias érzés, hogy a megalakulás évében és később is a tagok leginkább Petőfi, Vörösmarty, Tompa költeményeit szavalták, sőt ott volt a műsoron a Riadó is, amelyért Czuczor Gergely börtönbe került. Az önképzőkör falai közül azonban sohasem szivárgott ki a hír, hogy az ifjúság a tanár vezetésével ilyen rebellis verseket szaval. Magukban őrizték a tagok a lelkesedés tüzét, mert - miként a jegyzőkönyv említi - „ha ezt ott künn megtudnák, betilthatnák a kört." Jellemző a hazafias érzésre az is, hogy a legnagyobb magyar emlékének gyászünneppel adóztak: fájó szívvel megemlítvén, hogy „a magyarnak már alig van más teendője, mint elveszett nagyságán s napról-napra fogyó támaszainak sírján hullatni keserű könnyeit." A székesfehérvári előkelő társadalom is minden alkalmat felhasznált, hogy magyarságával tüntethessen. Igazolja ezt az állításunkat a híres színészlakodalom, amely 1861-ben Dobosi Linát és Sipos Károlyt kötötte házaspárrá. Zsömböry Ede volt a főrendező, gróf Zichy Jenő, gróf Batthyány László, Fiáth Imre, báró Splényi Ödön és Hajós Kálmán voltak a vőfélyek, akik ragyogó díszmagyarban jelentek meg, s a lakomán egyik hazafias felköszöntő a másikat érte, és a lelkesedés mámorában úszott az ünneplő társaság. A forrásokban olvasható, hogy a palotás táncnak alig akart vége szakadni. * 1861. február 24-én az új kaszinó alapítása ügyében értekezlet volt, amelyen gróf Batthyány István, báró Splényi Henrik, Zuber Pál, Miskey Ferenc, Say József, Gebhardt Ignác, Say Rudolf és Zalay Károly vettek részt. Ezen a tanácskozáson örömmel konstatálták, hogy száznál is többen jelentkeztek az új kaszinóba. Az előmunkálatok befejezése után, 1861. március 15-én volt az alakuló gyűlés, és - a 10 forintjával számított 150 részvény alapján, báró Splényi Henrik elnöklésével, az új kaszinó megszületett. A helyiségre nézve legalkalmasabbnak látszott a Színpártoló Egylettel szövetségre lépni, amely szintén nemes célokat szolgált, és így sok