Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Arcképek

get, amely bottal és kővel tör embertársa ellen, sőt az auri sacra fames egyik szerencsétlen áldozata már halva fekszik a földön embertársainak gyilkosságából. Nagy Ignác tulajdonában tollrajza van, címe: Az élet. Félig öltözött leánynak a kintorna hangjai mellett mulató matrózok tesznek csábító ajánlatot, míg jobboldalt mindennek vége, a halál fogja a leány kezét. A nagy embertömegben búcsúsok, kolduló barátok, az Egyenlőség zászlaja alatt szónokló népvezér, az élet romlásán kesergő bágyadt férfi, a meghalt anya, kinek kihűlt tetemén kis gyermeke játszik, és a nem sikerült szobor mellől az emberiségre fennhéjázóan tekintő művész mind olyan alakok, amelyek jellegzetesen állítják elénk az életnek realisztikus képét. Rendkívül becsesek Guzmics Kálmánnak akt tanulmányai, azok a ceruza- és krétarajzok, amelyek anatómiai ismerettel az emberi testet, annak izomzatát és fejlettségét a maga valóságában mutatják. Az emberi szervezet alapos tudása, a jellegző sajátságok helyes megfigyelésének eredményei szólanak ezekből a rajzokból, amelyek a korán kialudt tehetséget bizonyítják. GÜNTHER ANTAL 1847. szeptember 23-án született városunkban, ahol atyjának aranyműves üzlete volt. Iskoláit a főgimnáziumban végezte, majd a piarista rendbe nyert fölvételt. Mint klerikus, Nagykanizsán tanított is. A papi pálya nem felelvén meg hajlamainak, otthagyta a rendet, jogásznak iratkozott a budapesti egyetemre, azonkívül az országgyűlésen mint gyorsíró kereste kenyerét. Múltak az évek, Günther Antal doktorátust és ügyvédi oklevelet kapott, egyúttal megindította hatalmas arányú publicisztikai munkásságát, mely a Pesti Napló hasábjain érvényesült. Tekintélye folyton növekedett, alapos jogászi képzettségével és tudásával a jogászegyesületnek megbecsült tagja lőn. Országgyűlési képviselővé választották, amely minőségben főleg a törvényjavaslatok tervezése körül fejtett ki hasznos munkásságot. Jogtudományi cikkei igen számosak, és a Jogtudományi Közlöny hasábjain olvashatók. A koalíció alatt igazságügyi államtitkár, majd rövid idő múlva igazságügyi miniszter lett; mikor pedig a koalíció megbukott, a kúria elnökévé neveztetett ki. Mindenkor gyöngéd érzés fűzte szülővárosához, mely baráti körben és hivatalos téren is sokszor megnyilvánult. HORVÁTH BÖSKE 1845-ben született, és Mirola álnévvel a hatvanas években kezdette költői munkásságát, amelyet majdnem három évtizedig sikerrel folytatott. Költeményei ezen idő alatt a Családi Kör, Pesti Hölgydivatlap, Hazánk s a Külföld, Ország Tükre, Nefelejts, Fővárosi Lapok, Nők Lapja hasábjain jelentek meg, melyeket a közönség gyönyörűséggel olvasott. Hangulatos verseit önálló kötetben is kiadta,