Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK - Arcképek

pesti kiállítás történelmi anyagát, hasonlóképp igen nagy része volt 1884-ben az ötvös kiállítás művészi sikerében. Beutazta Olasz-, Francia-, Németország, Belgium, Palesztina földjét - mindenütt a keresztény múarcheológia tanulmányozásával foglalkozott. Gazdag ismereteit, alapos tudását az a sok értékes közlemény bizonyítja, melyet a Századok, a Művészeti Ipar, az Egyházi Közlöny, az Archeológiai Értesítő és a napilapok hasábjain tett közzé. Jellemző, hogy először írt nagyobb munkájával pályadíjat nyert a budapesti egyetem bölcsészeti karán - huszonnégy éves volt ekkor. Ennek a munkának címe: Magyarország világi és egyházi hatóságai kiadott pecsétjeinek jegyzéke. Az alapos tudással megírt pályamű forrástani jártasságáról, kiváló esztétikai érzékről tanúskodott, és döntő hatású lett Czobor Béla, a fiatal pap életében. Rómer Flóris és Henszimann Imre tanácsára ekkor fordult PulszkyFerenc, a Nemzeti Múzeum igazgatója Dulánszky Nándor székesfehérvári püspökhöz, aki azután a bicskei káplánt a Múzeum szolgálatába engedte. A Nemzeti Múzeum gazdag régiségtára, tudományos berendezésével, tanulságos tárgyi csoportjaival, szakszerű kezelésével és tervszerű gyarapításával Czobor látókörét tágította, ismereteit növelte, ízlését fejlesztette, és tudományos hajlandóságát izmosította. Sok tekintetben forrásmunkának számítanak Czobor Béla alkotásai, melyeknek száma a kisebb közleményekkel és tanulmányokkal együtt: 258. A főbbek a következők: A középkori egyházi művészet kézikönyve. A katakombák ismertetése után az ókeresztény bazilikáról, a bizánci, a román és az átmeneti stílusról szól egészen a gótikáig, mindenütt világos képet nyújt, a magyar viszonyokat beleszőve. Magyarország középkori várai című munkájában beható alapossággal ismerteti a várak célját és fajait, részeit, berendezését, az építés meghatározó korát, a külföldi kapcsolatok és művészi érték szempontjából. A keresztény múarcheológia enciklopédiája igen értékes kézikönyv, mely a laikust útbaigazítja, a szakértőnek hasznos szolgálatot tesz. Igen kiválóak azután a sok közül még A régészet és a hittudományok; Az egyházi művészetek hazánkban; Az alcsúti udvari kápolna; Az egyházi öltönyökről; Az esztergomi főegyház kincstára. Székesfehérvárt leginkább érdekelheti az az alapos tanulmány, amelyet Forster Béla könyvében közölt, és amelyben Henszimann ásatásainak eredményét bírálja, sok tekintetben új szempontokat szolgáltat a vitás kérdésekre. Czobor Béla 1888-tól 1904-ig a Műemlékek Országos Bizottságának előadója volt, és nagymértékben elősegítette annak a nemes célnak a megvalósítását, mely hazai műemlékeink felkutatása, művészi értékének megbecsülése és a romlástól való megóvásával nagy szolgálatot tesz a művelődésnek. Az ő nevéhez fűződik a pécsi székesegyház mübecsének, architektonikus alkotásának meghatározása és a restauráció, amely Pécs városát igazán világhírűvé tette ősrégi templomával. Említettük, hogy Czobor Béla rendezte a millenniumi kiállítás történelmi anyagát. E téren kifejtett munkássága olyan becses volt, hogy külön kell róla szólanunk, illetőleg meg kell említenünk azt a célt, amelyet a történelmi csoporttal el-