Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - IX. A modern város kialakításának évei 1908-1913

IX. A MODERN VÁROS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉVEI (1907)1908-1913 *1 QHQ 1908. május 11-én tartotta Székesfehérvár azt a közgyűlést, -L J\J\D melyen Havranek Józsefeddigi polgármester helyett dr. Saára Gyula országgyűlési képviselőt választották meg a város vezetőjének.

1 Új irány indult meg ekkor, amely a város fejlődését írta zászlajára, és a régi polgármester harminc esztendőt felölelő munkásságát átadta a történelemnek. Havranek József jó és rossz tulajdonságot egyesített magában. Voltak hibái, de a harminc esztendős városvezetés nem múlhatott el nyomtalanul. Polgármestersége alatt ő is iparkodott a lehetőség szerint fejleszteni városunkat; és az alkotások közül a Pirosalma és az Emhecht-major megvétele, a Tobak utca újjáalakítása, a Honvédlaktanya, a Kerületi parancsnokság, az Ezredéves Iskola, a Főreáliskola, a Katonai csapatkórház, a Gyalogsági laktanya, a Postaépület, a Pénzügyigazgatóság létesítése ehhez a harminc esztendőhöz fűződik. Ekkor épült a Javítóintézet, az Igazságügyi palota, ekkor áldozott a város a kultúrának igen sokat, midőn a színházat megvette, ekkor rendezték a püspökség előtti teret, a Nádor utcát, a Vásárteret és a Zámolyi utat, ekkor történt a mai Grünfeld- és Töltényi ház között a csatorna beboltozása, ekkor hozták létre a felsővárosi óvodát. Dr. Saára Gyula, az új polgármester nemes ambíciót, vaserőt és munkabírást vitt hivatalába. Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, melyet a város választóinak bizalma báró Manndorf Gézára ruházott, és lelkesedésének egész nagyságával vette át a hanyatló, de jobb sorsot érdemlő város vezetését. Programbeszédében megjelölte a logikusan kigondolt utat, amelyen haladni kell, hogy Székesfehérvár minden anyagi és szellemi erejének birtokában a modern városok közé emelkedjék.

2 "I QOQ ^aára Gyula lelkülete a polgármesteri állás elfoglalása -L */\JZr után csakhamar megnyilatkozott. Két hatalmas elem: a tűz és a víz okozta kár kívánta a társadalom jótékonyságát. 1909. február 4-én a messzinai földrengés, úgyszintén az ajkai bányarobbanás szerencsétlen