Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - VIII. A nemzeti ellenállás évei 1905-1906

1905-ben új iskola nyílt. Matskássy Rózsa polgári iskolai igazgató és dr. Saára Gyula városi bizottsági tag reális számítással nyerték meg az érdekelteket arról, hogy a polgári iskolának felső leányiskolává való alakítása nem jár a város anyagi megterhelésével, a haszon pedig, amely a szülőkre háramlik, megbecsülhetetlen értékű. A sok tárgyalás sikerrel járt, és felsőbb leányiskolánk megszületett. 1905-ben készült el az Árpád fürdő, amely minden higiénikus kívánságnak megfelel. Három pénzintézet, a Városi Takarékpénztár, a Fejér megyei Takarékpénztár és a Kereskedelmi Bank építették a 47 246 korona költséggel azon a helyen, ahol egykor a katonai sütőház állt. Kialakulásának történetét két márványlap hirdeti, melyen ez olvasható: „Kaltenecker Márton kezdeményezésére a Székesfehérvári Takarékpénztár, Fejérmegyei Takarékpénztár és a Székesfehérvári Kereskedelmi Bank alapította részvénytársaság emelte e fürdőt. Az alapító pénzintézetek szándéka az volt, hogy városunk és megyénk közönségének tegyenek szolgálatot. Az Árpád fürdő terveit Hühner Jenő műépítész készítette. Az ő művezetése és Winkler Vilmos városi főmérnök ellenőrzése mellett építették Hegyi Ferenc és Fried Zsigmond vállalkozók az 1904-1905. évben. A közhasználatnakátadatott: 1905. december 31-én. " "1 QkC\£L 1906-ban püspököt kaptunk, Prohászka OttokárszemélyélyUU ben, aki Székesfehérvárnak a magyar földön irigyelt jogos büszkesége. A tudomány, a kutatás, a gondolkodó szellem nagy alakja jött közénk, aki világosságot áraszt a tudomány mélységében, a gondolkodás homályában, és éles ésszel hozza felszínre az örök igazság kristálygyöngyeit. Mint ember, tiszteletet érdemel nagy műveltségéért, értelmének, szellemének, gondolatainak fenségéért, az egyszerűség pedig, amely egyéni jellemének sajátsága, a mélységes szeretet és ragaszkodás érzését szilárdítá meg mindnyájunk lelkében. Tudtuk és éreztük, hogy Prohászka Ottokár a társadalom, a közélet, a kultúra minden munkájából kiveszi részét, és ha Székesfehérvár visszagondol néhány év történetére, mindenütt és minden téren találkozik a püspök egyéniségével. A politikai küzdelem, amely 1905-ben indult meg Székesfehérváron, 1906-ban még erősebb, még hazafiasabb volt, midőn a császári önkény fegyverrel verte szét a magyar parlamentet, hogy az abszolutizmus igájába hajtsa az országot. A sokáig szunnyadó nemzeti érzés kitört a lélekből és egekig szárnyalt, mert érezte a magyar, hogy fönnmaradásának alapkövét, az alkotmányt kell védenie. A darabont uralom ellen Székesfehér-