Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - VII. A millenniumi ünnepségek. Székesfehérvár a századforduló éveiben 1896-1904

soha semmit sem tett önző érdekből, sőt visszautasított minden kitüntetést. Ő mint egyszerű polgár akarta szolgálni a hazát, csupán a haza boldogságában kereste fáradozásai jutalmát. E lángelméjű férfiúról szólva minden nagyítás nélkül elmondhatjuk, hogy benne egyesültek az ősi római birodalom legjelesebb férfiának mindazon kiváló tulajdonságai, mik őket halhatatlanokká tették, mert ő Socrates volt a bölcsességben, Solon a törvényhozásban, Cicero a szónoklatban, és Cincinnatus az egyszerűség, ősi erény s erkölcsösségben." * 1903-ban Micsey György volt a színigazgató, társulatának tagjai között pedig M, Bácskai Julcsa, Szaióki Dezső, Korán Andor, Ragányi Iza, Jakabfi Jolán, Haraszti Mici, Raly László, Tomori Melissza, Déri Béla, Nagy Manci, Culyás Menyhért, Tarbai Kornél, Szigeti Andor, Faragó Dezső, Vécsei Vilma, BártfaiMargitszerepeltek. Ekkor indult meg Nagy Jenő szerkesztésével a Színházi Újság is, amely azonban rövidesen megszűnt. A színtársulat működése anyagilag elég kedvező volt, de a művészi fok elég alacsonyan maradt. Azt az érdemet azonban nem lehet elvitatni, hogy a nép színművekre kitűnő gondot fordított - sajnos, utódai alatt teljesen megszűnt ezeknek kívánatos kultusza. Micsey 1906-ig megjött minden évben társulatával, amelynek emlékünkben élő erősségei Csendes Alisz, Margó Zelma, Kövi Juliska, Rátonyi Stefi, Sziklai Szeréna, Tímár Béla, Somogyi Károly, Margitai Gyula, Nagy Gyula voltak a föntebb említetteken kívül, vendégszereplésükkel pedig FedákSári, Küry Klára, Szorjei Marika, Fáy Szeréna, Csillag Teréz, HegressyMari, SólymostElek, TollagiAdolf, Tapolczay Dezső érkeztek hozzánk. Eljött Blaháné is, aki ekkor búcsúzott a vidéki színpadoktól. Az Angyal Liszkák, Nótás Katák, Buzi Zsófik, Bakaj Erzsik, Turi Borzsék, Ágnes asszonyok, Finom Rózsik, Árva Zsuskák, Felhő Klárik, Cigány Pannák, Török Milynék megteremtője - miként említettük - 1876-ban és 1878-ban volt nálunk. Harmadszor is ellátogatott, de ez a látogatás Splényi Ödön nevelőjének, a jólelkű König Mór kanonoknak szólott. A szabadságharc alatt hazafiságáért börtönt szenvedett főpap szívét ő vidítá fel kezdődő betegségében, ő szólt hozzá dalos ajakkal, hogy az élet derűjét varázsolja a betegségtől megtört lélekbe. Blaháné búcsúját a szeretet melegségével ékesíté a közönség, hiszen mindnyájan éreztük, mindnyájan tudtuk, hogy Blaháné adott szárnyat ezer és ezer dalnak, mely az egész ország