Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - I. Az önkényuralom évtizede 1850-1859

segély volt. Ezen terhektől később megszabadult a város, mert a 60-as években Farkas Imre püspök ezt visszatérítette a városnak. Az alapító Farkas Ferenc 1828-tól 1864-ig kanonok. Becses az az indítványa, melyet Fejér vármegyéhez adott be 1825-ben, miként a cím mondja: A magyar királyok és királynék koronázásához ősi és a magyar nemzet öt első százados történetével összenőtt igazának visszaszerzéséért - sürgetvén, hogy királyainkat a régi időkhöz hasonlóan a jövőben is Székesfehérvárott illessék Szent István koronájával. - Dióhéjban városunk egész történetét magában foglalja ez az indítvány, amelyet Fejér vármegye nagy lelkesedéssel fogadott és vett föl követi utasításába, természetesen eredménytelenül. Az érdekes indítvány szövegét a Székesfehérvári Naptár közölte 1887-ben. Farkas Ferenc irodalmi működésének számottevő termékét mellőzöm, és csupán ezt említem, hogy 1827-ben magyar nyelvű üdvözlő ódát írt, midőn gróf Cziráky Antal Székesfehérvárott főispáni állását elfoglalta. Történelmi érdekessége miatt azt is megemlítem, hogy a főgimnázium régi zászlaját, amellyel ennek a városnak sok generációja vett részt a körmenetekben, ő szentelte föl 1836-ban. Ez a zászló tudvalevőleg 1879-ig volt használatban, midőn az intézet, Prifach József nagyprépost, a volt tanítvány jóvoltából és gróf Cziráky Antalné zászlóanyaságával újat kapott. 1854 1854. július 15-én Forster Károly Ye]ér megyei főnök által a városhoz küldött felhívás a császári kölcsönhöz való hozzájárulást sürgeti, 20,50,100,1000, 5000 és 10 000 pengő forintos kamatozó kötvények alakjában. Ez a császári intézkedés tudvalevőleg majdnem 500 milliónyi önkéntes nemzeti kölcsönt kívánt, és miként a fölhívás említi, az volt a fejedelem célja, hogy „a nemzeti kölcsön megnyitása által mindenkinek, aki fejedelméhez és hazájához híven érez, (legyen az szegény vagy gazdag), buzgósága szabad akarattali megmutathatására alkalom nyújtassék." Egyúttal buzdítás gyanánt ezt is mondja a körlevél: „A kölcsön feltételei oly kedvezőek, hogy ami jelenleg mindnyájunktól kívántatik, az nem is áldozat, mert azon kívül, hogy ez által a nemzet jóléte és békéje biztosíttatik és az évi érték a forgalomba visszahozatik, az abban résztvevőknek tökéletesen biztosított tőkepénzük után még a jelen időkben senki által fizetni nem szokott ezüst és arany kamat adatik." Az ötszáz milllióból 175 ezer forintot vetettek ki Székesfehérvár városra, amelynek tanácsa július 18-án ilyen végzést hozott: „Az ausztriai birodalom tekintélyének mostam háborús időkbeni fenntartására igénylett kölcsönt e városi község a reá mért mennyiségben jobbágyi készséggel megajánlja olyan formán, hogy mindenekelőtt e városban kölcsön aláírási ívek fognak a bizottmány által köröztetni és 175 ezer forintoknak