Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - I. Az önkényuralom évtizede 1850-1859

azon részét, mely önkéntes ajánlatokból ki nem kerül, e városi község fogja előállítani." A megajánló kedv, úgy látszik, nagy volt, mert au­gusztus l-ig már 104 745 forintot írtak alá a vagyonosabb polgárok, míg a hiányzó összegért maga a város vállalt garanciát. 34 1854. április 24-én tartotta esküvőjét a császár. Nagy ünnep volt ez osztrák földön, de az elnyomott Magyarország szíve is megdobbant. Ez a nap reménységgel töltött el mindenkit, és ezt a reménységet a további évek valóra váltották. Amikor szabadságunk fáját idegen kezek tépték, döngették, és csordultig volt szenvedésünk pohara, amikor minden elle­nünk fordult, a fiatal feleség, Erzsébet megértette, megérezte a magyar fájdalmat, amelyre jóságos szívével hozta meg a balzsamot. Mint őrző angyal virrasztott az alélt nemzet fölött, és hogy a hosszú éjszaka után hajnal hasadt reánk, derű sugárzott föl ebben a hazában újólag, azt jó­részben Erzsébet jó szívének is köszönhetjük. Ezt a házasságot Székesfehérvár ünnepléssel köszönté. Az eredeti tervezés 1000 forinton alapítványt akart letenni, hogy annak kamataiból a szegénysorsú, de szorgalmas iskolásleányok ruhát és könyvet kapjanak. A város szegénysége azonban gátat vetett e tervezés elé, és csak annyi történt, hogy az esküvő napján az aggintézet mindegyik tagja 1 forintot kapott, a községi szegényeket pedig a város megvendégelte. Jellemző, hogy a katonaság örömünnepét is a városnak kellett létrehozni, ameny­nyiben a megyefőnökség rendelete szerint minden katonának egy font húst tartozott adni. Ha meggondoljuk, hogy a katonaság létszáma itt 1191 fő volt, akkor könnyen megérthetjük, milyen sokba került a városnak ez a lakmározás. A hódoló felirat - melyet Székesfehérvár a megyefőnökség útján küldött el, és amelynek borítékja 20 forintba került - a hódolásnak külső jele volt. 35 "f Q ET 1855-ben nagy csapás érte a magyar irodalmat: meghalt Vö­lü\Ju/ rösmarty Mihály, a költőkirály. A gyászjelentés a követke­ző: „Csajághy Laura a maga és árva gyermekei: Béla, Ilona és Erzsébet nevében elkeseredett szívvel jelenti forrón szeretett férjének, illetőleg legjobb édes atyjuknak, Tekintetes Vörösmarty Mihály úrnak, a magyar tudományos akadémia rendes tagjának, huzamos és kínos be­tegeskedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után ma, november 19-

Next

/
Oldalképek
Tartalom