Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - VII. A millenniumi ünnepségek. Székesfehérvár a századforduló éveiben 1896-1904
A jubiláris esztendőben Szalóczy Gazdy Aranka, Holiczy Ilona, Breznai Anna, Szentmiklósi, Déri, Kreiner Sándor, Szepessy Gusztáv, Kalmár, Kovács Sándor, Nagy Gyula, Virág Ferenc, Horváth Aranka, Réti Lina voltak Szalkay társulatának tagjai. Gazdy Aranka, Székesfehérvár nagy tehetségű szülöttje egyébként már előzőleg is volt városunkban. Először 1896. december 16-án lépett föl a Vasgyáros Claire szerepében, de fénykora 1897-ben kezdődött. Mindjárt - a Trilby előadásán - meghódította a közönséget; a Dolovai nábob leánya, A császár ezredese, a Lowodi árva, Folt, amely tisztít - további sikerekről tanúskodnak. A kilencvenes évek hírlapjairól el kell mondani, hogy az előző évtizedből csak a Székesfehérvár és Vidéke és a Szabadság maradt meg. 1895-ben ezt a két lapot politikai konzorcium megvásárolta. Ugyanebben az esztendőben néppárti szerkesztésben jelent meg a Fejérmegyei Napló, majd a függetlenségi elveket hirdető Székesfehérvári Hírlap. Az utóbbi megteremtője Tóth Artúrvolt ^1 QOO 1900. május 21-én volt Székesfehérvárott az első esküdtJL y \J\J széki tárgyalás, mégpedig a városháza nagytermében, mert az igazságügyi palota néhány évvel később épült. Az esküdtbíróság elnöke, dr. Máder Ferenc megnyitóbeszédet tartott, amelyben így fejti ki az esküdtszék hivatását: „A törvény és a véletlen sors társbírákul rendelte önöket mellénk, s ezzel egyszersmind nehéz és komoly feladat elé állította önöket, mert uraim, önök is a kedvező vagy kedvezőtlen bizonyítékokat egyaránt és gondos lelkiismeretességgel tartoznak mérlegelni. Önök is törvény szerint tartoznak határozni, s viszont a meggyőződés bizonyos szabadabb fokozatának alkalmazása elől sem zárkózhatnak el, ezeket mindig összeegyeztetni úgy, hogy az igazság csorbát ne szenvedjen, komoly és lelkiismeretbeli feladat, de viszont a jogok legszebbikének gyakorlását is rábízta önökre a törvény, mikor egyrészt az élet tömkelegében megtévedt embertársuk felett határoznak, másrészt pedig a megsértett jogérzetnek is megnyugvást nyújtanak." Június 25-én Klotild királyi hercegnő jött Székesfehérvárra, hogy az örök imádás templom helyi bizottságának közgyűlését vezesse. Ez az örök imádás templom - nem kell mondanunk - Erzsébet királyné emlékére épült az ország szívében. A kereszténység kilencszázesztendős fennállását nem ünnepelte meg városunk olyan keretben, mint aminő Szent István városához, annak országos jelentőségéhez illett volna. A keresztény Magyarország Esztergomban ünnepelte meg a jubileumot, pedig sok szó hangzott el arról,
