Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A MILLENNIUMTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG - VII. A millenniumi ünnepségek. Székesfehérvár a századforduló éveiben 1896-1904

hogy az ország Székesfehérvárott ünnepeljen augusztus 15-én. A mi városunkat egyébként gyász érte a helyi ünneplés alkalmából, mert akkor halt meg dr. Steiner Fülöp megyéspüspök, aki biztos kézzel irányította a katolikus ügyeket. Ez a haláleset szabott még a tervezettnél is szűkebb kört a jubileumnak: az ünnepi misén, szónoklatokon és a templom falára márványtábla elhelyezésén túl más nem történt. (Ezen a márványlapon ezt olvashatjuk: „Jesus Christus heri et hodie et in saecula, cui gloria in saecula saeculorum! Hungária a IX. saeculis catholica MMCM" - Jézus Krisztus ugyanaz tegnap és ma és mindörökké, kinek dicsőség az idők végéig! A kilenc század óta keresztény Magyarország 1000-1900.) A liberális kormányzat nem tudta megakadályozni, hogy egyes katolikus tulajdonú házakon ne lengjen trikolór. Elvétve néhány középületre is kitűzték a nemzeti zászlót. Pedig megjött a főispánhoz a tiltó rendelet, amely így szól: „Valamennyi főispánnak. (Bizalmas.) Fölkérem címedet, hogy saját hatáskörében intézkedni szíveskedjék, hogy a legközelebb tartandó katolikus jubiláris ünnepség alkalmából a középületek díszítése mellőztessék, mert elvi szempontból nem tarthatom megengedhetőnek, hogy a felekezeti jelleggel nem bíró középületek szorosan vett egyházi ünnepségeknél díszítést nyerjenek. Budapest, 1900. június 19-én, Széli Kálmán. " A kereszténység kilenc évszázados ünnepének a mondottak szerint vallásos jellege volt városunkban. VÖRÖSMARTY CENTENÁRIUM 1900 1900. december l-jén egész Magyarország szeme reánk tekintett, és velünk dobogott minden magyar szív. Székesfehérvár falai között ekkor hódolt az egész magyar nemzet, a társadalom és a tudomány előkelő világa a költőkirály százéves emlékének. A nemes gondolat a Vörösmarty Körből indult ki és termékenyíté meg elsősorban Székesfehérvár, ezzel együtt a magyar társadalom szívét. Az országos ünnepség bevezetése az az emléktábla volt, amelyet a Vörösmarty Kör állított Kápolnásnyéken a költők királyának szülőházára, és az az arckép, mely Szenczy Győző adományából örökíti meg Vastag György ecsetjével Vörösmartyt a Kör termében. A jubiláris ünnep a vármegyeházán kezdődött, ahol a vármegye nagy szülöttjének arcképét avatták fel. Ekkor mondotta Szűts Artúr az emlékbeszédben ezeket a gyönyörű szavakat: „Isten hozott, költők nagy