Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A SZABADSÁGHARC LEVERÉSÉTŐL A KIEGYEZÉSIG - I. Az önkényuralom évtizede 1850-1859

Útját állták a németesítő törekvésnek azáltal is, hogy maguk írták tankönyveiket, kijelentvén: a kormány által küldött német könyveket a diákok nem értik meg. Deák Sándor, Koller Károly, Minikus Vince, Dornis Gáspár, Liebhardt Lukács tanárok írják csengő magyar nyelven tankönyveiket, amelyekből magyar szellem árad a különböző tudományszakok alapos tárgyalásával. A hazafias érzés, melyet a diák titokban szívott a székesfehérvári ciszterciták ajakáról, a szülői házra is kiterjedt, és közrejátszott abban, hogy a német világ pusztító árjában a magyar nyelv, a nemzeti eszme ki ne haljon városunkban.

33 *1 Q A nyolc osztályúvá fejlesztett főgimnáziumban 1853-ban XÜ\Jl/ tartották az első érettségi vizsgálatot. A 14 maturáns megérdemli történelmi szempontból, hogy nevüket ideiktassuk. Ezek voltak: Farkas Kálmán, Fogt Alajos, Gullner János, Heringh Móric, Kallinger Lajos, Kiss János, Krausz Sebestyén, Schieder János, Kuti Márton, Lauchs Lőrinc, Marko vics Pál, Weidinger László, Winiss Ferenc, Wünsch József. 1853. február 18-án Bécsben merényletet követtek el a császár ellen, Libényi József nyakonszúrta az uralkodót. A Pesti Napló már a következő nap kijelenté, hogy „a magyar nemzet el nem ösmerheti gyermekének, ki faja dicső történetét banditái merénylettel s a királygyilkolás utálatos szándékával megfertőzni nem átallta." A Pesti Napló eme kijelentéséhez csatlakozik a mi törvényhatóságunk, noha a merénylő Csákváron született, és el nem ismerheti Székesfehérvár, amelynek falai között sokszor megfordult. Ez a merénylet, illetőleg annak emléke hozta meg városunknak a Ferenc József Nőne velő Intézetet, amelynek alapítója Farkas Ferenc nagyprépost volt, aki saját házán kívül még tetemes pénzt is bocsátott az intézet céljaira. Alapítólevelében ezt a följegyzést olvashatjuk: „Miután a folyó 1853-ban Felséges Császárunk és Apostoli Királyunknak az imádandó isteni gondviselés kegyelmével csodás és szerencsés megmentése által örök időkre emlékezetes évben teszem jelen alapítványomat, Felséges Uram s Királyom iránti legőszintébb ragaszkodásból s leghűbb jobbágyi hódolatból ezen egész osztrák birodalomra és különösen az egész magyar nemzetre, kizárólag pedig Székesfehérvár lakosaira nézve örökké nevezetes év és esemény emlékéül óhajtanám, hogy a város segedelmével általam alapított nőnevelő intézet Felséges Császárunk s Apostoli Királyunk nagy s dicső nevével Ferenc József nőnevelő intézetnek neveztessék." Az alapítólevél összbirodalmi eszmét sugall, de 1853-ban nem is lehetett volna másként írni. Az alapítólevélben említett városi hozzájárulás 6272 forint tőke, 5000 forint építési összeg és évi 440 forint