Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

A Szabadság című lap fejléce. ben a Fejér Megyei Közlöny indult meg Szőcs Géza szerkesztésével, de egy évután a Szabadságba olvadt. 1887-ben a Fehérvári Hírlap keletkezett, az első napilap, azonban rövid fennállás után megszűnt. Székesfehérvár csak egy kis darab föld Magyarország térképén, de a millennium évtizedének eseményeit nálunk is az ezredéves jubileum uralta. Ez a középpont, e köré sorakoznak a többi események. Az 1890. év népszámlálása szerint 27559 egyén lakott Székesfehérvár falai között, vagyis 1947-tel több, mint 1880-ban. Az első év az új főispán beiktatásával kezdődött, gróf Cziráky Béla távozása után báró Fiáth Miklóst nevezte ki a király. 'I Q Q O Az 1892. esztendő a helyi történetírás és régészet tekinteté-L O J bői igen fontos, mert ekkor rendezték nálunk az ásatást, és tartották azt a vándorgyűlést, amelynek feladata lett volna új életet önteni egyik tespedő egyesületünkbe. Az eredmény sajnos nem felelt meg a várakozásnak. A Fejér megyei és Székesfehérvár városi történelmi s régészeti egylet is hanyatlott. Szép célokat kellett volna megvalósítania, de a közöny, mely a hetvenes évek óta reá nehezedett, semmiképp sem volt megtörhető. Tulajdonképp már alakulásakor megindult a hanyatlás útján, és ez bírta rá Székesfehérvár intéző köreit, hogy 1876-ban a Vörös-