Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896

hogy e tényükkel csupán örömüket akarván nyilvánítani fiumei testvéreiknek a magyarság iránt tanúsított meleg rokonszenve felett, e tettük jó szívvel fogadtatik, mert ezzel csupán méltatásra ajánlják a magyar nyelvet azon mívelt nemzet fiainál, kik lélekben és törekvéseikben velünk teljesen egy irányban kívánnak haladni, annak dacára, hogy őseiktől öröklött erénynél fogva híven megőrzik nyelvüket és szokásaikat. Kelt Székesfehérvárott, 1882. július 5-én Az 1882. évi szezont Jakab Lajos társulata nyitja meg október 14-én Kún László drámával. Főbb tagok voltak: Veress Sándor, Bágyoni Ödön, Kendy Gusztáv, Benedek Gyula, Enyváry Sarolta, Nikó Lina és Megyeri Dezső. A pártoláshiány azonban a közönség részéről igen nagy volt, és az igazgató már novemberben kényszerült kijelenteni a színházi választmánynak, hogy távozni fog városunkból. Színtár vagy raktár - írták ekkor a lapok. Ez a két szó urnába van dobva, művelt közönségünk fog sorshúzó lenni, s megtörténhetik, hogy a drága filléreken épített színház a rideg közöny miatt raktárnak jut. Nem fog-e ez örökös szégyenfolt lenni városunk lakosain? Nem fog-e a félvilág kacagni azon, hogy a közművelődés templomát ott, hol az értelmiség oly szép számmal van képviselve, be kellett csukni, vagy lerombolni. Vagy azt hiszik azok, kik hivatva vannak támogatni és fenntartani Thália templomát, hogy a színigazgató idő előtti kényszertávozása nem határoz színházunk további sorsa fölött? Nagyon is csalódnak." A társulat megülte Bágyoni Ödön 25 éves jubileumát, Szuper Károly pedig,, kinek naplójából a negyvenes évek színészeténél kivonatokat közöltünk, és aki az 50-es és 60-as években többször megfordult városunkban, a Peleskei Nótáriusban lépett fel. Ezen régi híres szerepét legelőször Zomborban játszotta 1844. június 11-én. Vendégszerepelt Blaha Lujza is, de a deficiten az ő játéka is vajmi keveset tudott lendíteni. Ennek az esztendőnek történetéből még felemlítésre méltó, hogy szeptember 20-án a király, Rudolf trónörökös és felesége keresztülutazSeidel Lajos, Székesfehérvár szab. kir. Város kapitánya s a fiumei kirándulást rendező bizottság elnöke Havranek József, Székesfehérvár szab. kir. Város polgármestere Csitári Gramanetz Emil, a fiumei kirándulást rendező bizottság jegyzője Tóth István, főjegyző