Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896
„Sedes Palladi Doctae Sacra" (Tudós Pallasnak szentelt épület). Kár, hogy ma már fotográfiánk sincs erről az egyébként stílusos kőtömegről. A főgimnázium építését 1874-ben Brenn Károly vállalkozó kezdte meg. Előzménye: a főgimnázium tanári kara 1867. november 7-én memorandumot küldött a zirci apáthoz, meggyőző érvekkel hangoztatván egy új és modern igényeknek megfelelő intézet szükségességét. Az indítványozók Supka Jeromos és Alaghy Dezső valának. 1868. február 5-én ismét az apáthoz fordult a tanári kar, megfelelő új épületet kérvén a tanítás céljaira. Az okirat, amelyet Gerlach Benjámin igazgató, Liszy Lajos, Supka Jeromos, Vajda Ödön, Burghardt Leó, Gebaur Izor, Alaghy Dezső, Tallér Kelemen, Károly Irén, Mészáros Amand, Gruber György, Szobek Lóránt és Márk János tanárok írtak alá, így jellemzi az akkori épület állapotát: A gimnázium tanodának szűk, célszerűtlen, az egészségnek meg nem felelő, rendezetlen. Elismeri a tanári kar, hogy lehetett idő, mikor ez az épület a haza reményeit kényelmesen befogadhatta, de a közműveltség után való lelkes törekvés korában az intézet kicsinnyé és kényelmetlenné vált. Régebben a gimnázium hat osztályú volt, később két osztállyal szaporodott, de az épületet nem nagyobbították, és alkalmasan be sem rendezték. 1861 óta az ifjak mindig nagyobb számmal jelentkezvén, évről évre szűkebbnek bizonyul a helyiség. Az iskola a jelentkező tanulók nagy számát vagy egyáltalán nem képes befogadni, vagy pedig olyan zsúfoltsággal, amely a közegészség fogalmainak meg nem felel. A tanulók nem használhatják föl a szükséges eszközöket: táblát, térképet nem lehet úgy elhelyezni, hogy valamennyien lássák, a klasszikus kor képeinek kifüggesztéséről, fizikai kísérletekről, tornázásról pedig szó sincs. A túlzsúfoltság és a szűk terem tanárra és tanítványra egyaránt veszedelmes, tűrhetetlen a hőség, mely az iskolában kifejlődik. Ezen bajokhoz járul, hogy a keskeny folyosón - amely hideg és légvonatos - két tanuló is alig fér el egymás mellett. Az emeletre keskeny csigalépcső vezet, amely számtalan szerencsétlenséget okozhat, mert ha egy diák megbotlik, bizonyos, hogy kettőt-hármat üt le a mélységbe. A sikátorszerű, szűk folyosó két osztálynál teljesen hiányzik, és ezen tantermekbe csak a keskeny erkélyen szorongva lehet eljutni. Szent beszédek alatt négy osztályt kell összezsúfolni egy olyan teremben, ahova egy osztály is alig fér el. Ilyenek voltak az épület viszonyai - sokan emlékezünk reá -, amint azokat a memorandum leírta. Anyagi nehézségek miatt azonban csak az 1874. év hozta meg a zirci apát döntését, és 120 ezer forint rendi költséggel megépült az új főgimnázium épülete. A tanév ekkor egy hónappal ko-