Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A KIEGYEZÉSTŐL A MILLENNIUMIG - VI. A modern Székesfehérvár megteremtésének folyamata 1870-1896
dig már csavaros szárú növénymotívum ékesíti. Van azután pár oszloppárkány szőlőinda-fonadék és akantuszlevél díszítéssel; egy kődarab, amely hármas hegyes ujjú leveleket és pálcafonadékokat tár elénk; egy oszlopláb, egy nagy árkádív homlokfalának töredéke, amelyen az elmosódó hullámvonalú díszítés adja az ornamentikát. Igen érdekes, amit ezekről a töredékekről konstatált a műtörténelem. Megállapította, hogy a stíl, a díszítés, a kidolgozás a pécsi bazilika megmaradt töredékeivel egyező, de teljesen hasonló a velencei Szent Márk templom ornamentikájával is. Tehát olasz munka, hiszen Szent István olasz munkásokkal dolgoztatott, a pécsi székesegyházban temették el Pétert, Szent István utódját és Orseolo Ottó dogé, Péter atyja építtette a Szent Márk templomot, így tehát, ha nem is egy kéz, de egy szellem, egy stíl alkotta meg a három templomot. A fölavatás ünnepével együtt a régi épületről elmondok néhány adatot. A székesfehérvári gimnázium alapját még a jezsuiták vetették meg. Az első adat 1724-ből ismeretes. Az egyemeletes épületnek csak kisebb része volt tanterem, mert az alsó, részint ki nem épített szint maradt meg lomtárnak, mely a fáskamra hivatását is teljesítette. Három tanterem volt mindössze, kezdetleges fölszereléssel, negyedik volt az iskolai színpad, a theatrum, amelyet azonban a jezsuiták utódai, a pálosok tanteremmé alakítottak át. A pálos rend eltörlése után - amikor állami kezelésbe került az épület - keveset gondoltak a fejlesztésre: 1798-ban a meszelést is betiltották, azt rendelvén, hogy elég minden három évben egyszer meszelni az iskolát. 1803-ban az akkori igazgatónak megengedte a helytartótanács, hogy 2683 Ft 23 krajcár erejéig javítást eszközöljön a gimnáziumon. Ekkor a hely már igen szűk volt, mert öt osztályban 250 tanuló szorongott. A tantermek piszkosak és kicsinyek voltak, azonban sok kérésre annyit megengedett a helytartótanács, hogy a lomtár és a fáskamra helyiségeiből nagyobbítsák a tanításra szolgáló helyiségeket. A francia háborúk alatt kórház lett a gimnáziumból, ezért az első és második osztályt a mai elemi iskolába, a harmadikat Ferenczy polgár házába, a negyediket Nóvák orvosnál, az ötödiket az Fklér-íéle házban helyezték el. A ciszterci rend 1813-ban átvette a gimnáziumot; az épület alapos javítással, időnként némi átalakítással egészen addig teljesíté hivatalát, míg azután a bontó csákány szét nem szedte köveit. Emlékezhetünk még sokan a régi gimnáziumra, az idők viharától megviselt épületre. Kapuja fölött ott állott a jezsuiták korából maradt fekete márvány, amelyen arany betűs felirat köszöntötte a belépőt: A GIMNÁZIUM ISKOLA UTCAI ÉPÜLETE 1875-ben a ciszterci rend új épületet emelt a középoktatásnak, a gimnáziumnak az Iskola utcában.
