Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848
A kimerült osztrák császárság és a győztes Napoleon október 14-én kötötték meg a schönbrurmi békét. Ismeretes a történelemből az a nagyon súlyos föltétel, amely alaposan megnyirbálta Ferenc császár tartományait, de ismeretes az is, hogy ezen nagy veszteségek dacára mindenki örömmel üdvözölte a békességet. A feloszlató királyi parancs következtében az inszurrekció főhadiszállása, amely előzőleg Kiscellben, Pápán és Kisbéren volt, november 17én már Székesfehérvárra érkezett. József nádornak, az inszurrekció főkapitányának városunkból kiadott parancsai közül különösen a november 19-én keltezettet kívánom megemlíteni, amely Ferenc császár elismerő szavait tudatja a dunántúli összes vármegye és város inszurgenseivel. Tudnunk kell, hogy Ferenc császár Tatáról indult Kisbérre, majd november 19-én Kőrakáson és Zámolyon keresztül érkezett városunkba, olyan úton, amelyet előbb természetesen rendbe hoztak. 25 Közben a Dunántúl összes inszurgensei megtartották bevonulásukat Székesfehérvárra, hol a király szemlét tartott fölöttük. A szemle fényesen sikerült, és a szokásos elismerést József nádor napiparancsban közölte az inszurgensekkel. A német nyelvű szöveg magyar fordításban így szólt: „Nyugodtan térek vissza, mert mindegyik csapatnál azt találtam, amit reméltem, és amit jogom is volt várni - engedelmességet, pontosságot, rendet és fegyelmezettséget. Meg vagyok győződve, hogy ugyanezt tanúsítanák a csapatok a harcmezőn is, miként ezt minden csapat teljesítené, amelyet forró hazaszeretet, becsületesség és kötelességtudás lelkesítenek." József nádor a király eltávozása után még pár napig városunkban maradt, és olyan gondolatot vetett föl, amely Székesfehérvár területi viszonyainak kialakulását nagyon üdvösen befolyásolta. A régi Budai Kapu, mely az Elite kávéház helyén állott, a környező házak miatt, továbbá az aránylag szűk kijárás folytán nagy akadálya volt a szabad közlekedésnek, és a 15 000 nemes inszurgens is csak hosszú időn tudott rajta kimenni a város szabad térségére. József nádor azt az ideát vetette föl, hogy a város a szomszédos két ház megvételével nagyobbítsa a kaput, mert a természetes fejlődésnek is csak így lehet utat nyitni. Székesfehérvár megfogadta a jó tanácsot, a Lenhardt és a Braun-féle házat, melyek a kapu mellett állottak, 35 ezer forinton megvette. Természetes, hogy ilyen nagy összeget nem tudott saját erejéből kiállítani, hanem a jótékonysághoz is fordult. Megkeresést intézett Fejér vármegye és a szomszéd vármegyék nemeseihez, a többek között ezt mondván: 26 „A kegyelmes javallatnak teljesítésére nézve nincsen egyéb hátra, hanem hogy Uraságodat ezennel hivatalosan és bizodalmasan megkér-
