Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848

jük, hogy ezen kegyelmes, a közhaszonra s könnyebbségre, egyszersmind ezen királyi városnak ékességére ügyelő intézetnek végrehajtására megkívánható nagyobb számú pénzekhez (mert ugyan a legkönynyebb költségirányzatot vévén is, ezen változás 35 ezer forintokba bizonyosan kerül) önnön szíves jóakaratjából segítségül lenni s az által a szegényebb sorsú városi lakosokat súlyos fehérjükben valamennyire enyhíteni méltóztasson. Felesleg volna ez intézetnek hasznát a városban ki s bejáró községre nézve s egyszersmind a városnak abbul származó ékesebb tekintetére hosszasan magyarázni. Ki-ki, a ki ezen királyi város, s nevezetesen a kérdésben levő kapunak fekvését esméri, az intézetnek jó s hasznos voltáról meg fog győződve lenni. Mely önnön meggyőződésből vidám reménységünk támad alázatos kérésünk iránt, hogy mind ezen, mind a szomszéd Tettes N. vármegyékből országos vásárjainkra számossan megjelenő közönségnek a gyakran említett kapunak eddig való szűk mivoltából származott veszélyeik eltávoztatásához, úgyszinte szeretett Nádorispány úrnak, Kegyelmes Főherceg kívánságának végrehajtásához vonzó hajlandóságábul Uraságod valamely pénzbeli segítségét a feljebb magyarázott végre nem fogja városunktól megtagadni." Hogy mennyi pénz jött be a gyűjtésből, egész biztosan meg nem állapítható. A királyi kamarához küldött jelentés 5020 forintot említ ugyan, de az adakozók nevét mellőzi. Csupán annyit találtam a jegyzőkönyvben, hogy Kováts Antal tabi földbirtokos adott 500 forintot.

27 A két ház helyén tehát megnyílt a Budai külvárosba vezető új utca, és a városi hatóság kikérte a nádor engedélyét, hogy az új kapunak Nádorkapu nevet adhassanak,

28 miként a latin nyelvű folyamodás mondja: „Porta haec pro futura sucessorumque nostrorum in aevum duratura recordatione Josephino Palatinalis mercupetur." Az új kapu létrejöttének történeti eseményeit azután márványba vésette a hatóság, a kőlapnak pedig a bástyatorony falán adott helyet. A latin nyelvű felírás így olvasható: „Francisco I. Haered. Austriae Imp. Aug. Simul Hungáriáé Rege Apóst. Quindena Nobil. equitum Hungarorum Duce Josepho Archid. Austriae Regis optimi Fratre optimo, Hungáriáé Palatino insurgentium millia diebus XV. XIIII, XIII. Calend. Decemb. MDCCCIX in campis Albae Regali adsitis Congregante lustrante, portám haec urbis, quod augustiis commeantium multitudinem moraretur, Senatus Populusque Alba regaliensis binis aedibus emtis, solo aequatis, fecit ampliorem ac olim Budensem vocatam deinceps memoriae Causa MDCCCX. (Magyarul: I. Ferenc, Ausztria felséges császárja és Magyarország apostoli királya a Székesfehérvárral határos mezőkön József osztrák főhercegnek, a legjobb király legjobb testvérének, Ma-