Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848
Székesfehérvárt. 9 A tífusz ekkor egyébként országos csapás volt, amely a francia háborúk alatt nagyon is megviselte Magyarország népét. Az országos csapás országos intézkedést tett szükségessé, amelynek alapján Schrandt Ferenc pesti egyetemi tanár írta meg a védekezés teendőit. Ebből a nyomtatványból 800 példányt küldött a helytartótanács kiosztás végett Székesfehérvárra, amely ugyan a maga hatáskörében is iparkodott a fertőtlenítést az akkori hiányos ismeretek alapján ecettel és vitriollal teljesíteni. 10 Sokkal fontosabb, mert célszerűnek bizonyult a város azon intézkedése, hogy egészségügyi biztosokat állított föl, akik házról-házra járván, a betegség ellen igen célszerűen közreműködtek az orvosok utasításai szerint. A föntebb említett kimutatás Brandstetter Józsefet, Orsonits Ferencet, Zóka Andrást, Kovács Jánost, F ister Jánost és Kiss Józsefet említi egészségügyi biztosként, akik a járvány elmúlása után egyenként 25 forint jutalmat kaptak, míg dr. Khor Ferenc főorvos 50 forintnyi elismerésben részesült. A város határozataiból megemlítem még, hogy a gyógyszereket mind a két gyógyszertárból szabad volt beszerezni, t.i. a régi jezsuita gyógyszertárból, amelyet ekkor a Braun család bírt és a Say gyógyszertárból, amelyet épp ezen évben alapított Say József. A járvány március hóban már teljesen megszűnt, ezt olvassuk legalább is a városi hatóság levelében, amely köszönetet mond a helytartótanácsnak az üdvös intézkedésekért. 11 1807-ben nyílott meg királyi engedéllyel az első nyomda városunkban. Számmer Mihály veszprémi nyomdász már az első évek alatt is űzte mesterségét Székesfehérvárott, de a tényleges jogosítványt csak 1806. július 25-én adta meg Ferenc császár. 12 Az eredeti latin diplomát a Számmer család őrzi, és a szöveg szerint felhatalmazta a király Számmer Mihályt, hogy - a veszprémi nyomda jogának megtartása mellett - Székesfehérvárott is nyomdát állíthasson, a kiváltság pedig halála után örököseit illesse. A diploma szerint „Számmer Mihály és utódai minden cikket magyar királyi helytartótanácsunk jóváhagyása, felülvizsgálata és ellenőrzése alá előzőleg felterjeszteni, az egyes évnegyedek elmúltával pedig minden nyomtatványból négy példányt ugyancsak a magyar királyi helytartótanácsunkhoz megküldeni tartozzanak és köteleztessenek." 1807-ben került az Anna kápolna, a mi legrégibb épületünk, a magyar piarista rend birtokába. 13 A hozzá csatolt mernyei birtokkal együtt előzőleg a székesfehérvári őrkanonoké volt, majd midőn az utolsó custos, Edling Rudolf győri püspök meghalt, Ferenc császár 1807. július 10én aláírta a latin nyelvű adománylevelet, amelynek intézkedő része így
