Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848
A Lövész Egyesület kezdő éveiből néhány könyv is maradt: egy Cassier Buch, Ritter Scheibe Buch, Haupt Scheibe Buch, Kreiz Scheibe Buch 1826-ból. Ezek azt a német világot jellemzik, mely akkoron városunkban otthonos volt, de egyúttal annyiban érdekesek, hogy a ceruzával írt bejegyzés azon idők számmottevő polgárságának nevét őrizte meg. A Lövész Egyesület, miként láttuk, 1826-ban alakult, és 1827-ben már virágzó jelenséggel kezdette meg működését. Gyűjteményében a falon függő sok lőlap között öt szeglövés emlékét találjuk, és ezek a képek sok tekintetben jellemzők: az első 1827. június 20-ról való. Állványra függesztett nemesi címer felé magyar ruhás alak lő, körülötte magyar ruhás ifjú pár pedig édes mosollyal nézi a jelenetet. Felírása a következő rigmus: Rossz szerszám, régi por, kopott kés, tört atzél miatt nem lőhet a vén oda, hol a czél, De a derék legény néz, czéloz és talál, S lőtt béritől más nem fosztja meg, csak a halál. Nagy Boldizsár, 1827. június 20. A szeglövő Fejér vármegye levéltárnoka volt, és ezen tisztségét 1848-ig viselte, a szabadságharc napjaiban pedig a vármegyei mozgó őrség szervezésével igazán kiváló szerepet töltött be városunkban. Szeptember 26-án és 27-én nagyarányú céllövést rendezett a társaság, és ezen két nap sikerét a következő táblák hirdetik. Az első nemesi címert mutat, amelynek zöld mezőjében álló medve aranyasárga, félholddal ékesített zászlót lenget. Aláírás nincs, csupán a dátumot olvashatjuk: 1827. szeptember 26. A másik táblán ezt az aláírást találjuk: „Lőtte gróf Cziráky 1827. szeptember 26." A képen szép kidolgozású grófi címer van. A négy mezőre osztott címerpajzs jobb felső és bal alsó része barna és levágott török fejet kardon tartó férfikart mutat.A két ellenkező rész piros mezőben zöld hármas halmon álló hattyút ábrázol. A négy kis mező egyesülésének pontján, zöld mezőben két lábon álló oroszlán még inkább élénkíti a címer heraldikáját. Az allegória köréből vett képet mutat a következő lőlap, amelynek felírása így szól: „Den Freuden dieses Haines weiht der Nachbaren Dankgefühl dies Denkmal der Erinnerung".