Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A VÁROSI POLGÁROSODÁS ÉVTIZEDEI 1800-1848
A Felsóváros területének utcái közül csak az Új utca változott át Fazekas utcává; a Közép utca, amely az Öreg utcának folytatása volt azon a helyen, hol belőle a Sörpince utca kitér, az egész Öreg utcával egy névvé egyesült; a Köröszt utca, mely a Zámoly és Öreg utcát összeköti, lett a Zámoly-köz, míg a többi változatlanul maradt, ámbár a Vásárállás helyébe a jobb hangzású Vásártér lépett. Az egyes főbb épületek közül gróf Schmideg Tamás háza a Magyar Királynak, a Királyi Magazin a Vásártér felső részének felelt meg. A Mészárosok vágóhídja pedig az Olaj utca gyér házai között feküdt. Itt említem, hogy a zseniális mérnök, ki a nagy munka elvégzése után eltávozott körünkből, 1836-ban, idegen földön öngyilkos lett. 12 Hogy ennek a kornak adóztatási viszonyairól is némileg tájékozódjunk, az 1825. év összeírását említem. 13 E szerint a városnak 1159 polgára, 74 házhelyese, 1276 zsellére volt, és az elsők fejenként 1 Ft, a másodikak szintén 1 Ft, a harmadikak pedig 3 Ft 80 krajcár adót fizettek. A házak területénél az öl volt az adókulcs, és a Belvárosban 6 klasszist állapítottak meg ölenként 7, 5 L U, 4V4, 3VA, 2 x U, V-M krajcár adóalappal, míg a külvárosok öt osztályba sorolt házainál 4, 2, 2/8, 1 4/6, 6/8 és 4/8 krajcár volt az egység. Aránylag magasra emelték a föld és a rét adóját, mégpedig a szántóföldeknél 13, a réteknél 15 krajcárra négyszögölenként, a kukoricaföldeknek viszont 6 krajcár volt az adóalapja; a szőlők után 4 krajcárt kellett fizetni. Kereskedő és iparos - az összeállítás szerint - ekkor 771 élt a városban, akik hat osztályban 16,12, 8, 6, 4, 2 forint adót fizettek. Az adóztatási viszonyokat - midőn a teher legnagyobb részét a szegény nép viselte, a nemes ember pedig nem adózott - leginkább megvilágítja az a jegyzék, mely szerint a polgárok ökör és ló után 1 Ft 6 krajcárt, tehénért 45, sertés után 9 krajcárt fizettek, míg a szegénysorsú zsellér - akinek tehát nem volt polgárjoga - 1 Ft 21 krajcár adó alatt nyögött állatjaiért. Székesfehérvár összes adója 1826-ban 31 662 Ft 47 és fél krajcár volt. Ez az év hozta vissza falaink közé - pozsonyi bukása után - a székesfehérvári színjátszó társulatot, azonban fájdalmasan említi a Játékszíni Koszorú, hogy „lakta helyébe megérkezvén, hol a telet valamenynyire nyugodtan kívánta volna eltölteni, kétszeresen gyász borította, látván több esztendeig bírt szép vagyonát mostoha által elfoglalva lenni/' Horváth József és Komlóssy Ferenc kérvényében pedig, melyet 1826. március 3-án intéztek vármegyénk hatóságához, e tárgyra vonatkozólag a következőket olvashatjuk: „Már Fejérvárott is ... idegen társaság van,
