Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

FÜGGELÉK

FÜGGELÉK 1. ELSŐ EREKLYÉK A KIRÁLYI ALBA FÖLDJÉBŐL 1848. DECEMBER „Szent borzalom fogta el keblünket, midőn megnyílt előttünk a sír, és abban a magyar nemzet egykori királyának csontvázát... tétlenül heverni láttuk." (Pauer János, 1848.) 1848. november 5-én a püspökség kertjének fala mellett a csatornát javították, és ásás közben vörös márvánvsírok kerültek napfényre, mégpedig 5-én egv, s a következő napokon eszközölt ásatások alkalmával még négy.

1 A tanácsülés jegyzőkönyvében ezt olvassuk: „A püspökség melletti artézi kúttól 2 és 3 ölnyi távolságban délkelet felé a kút ásatásánál márvány sírkövek töredékei találtatván, a valószínű régiségek napfényre derítése tekintetéből ásatás rendeltetett, melynek következtében a mai napon reggeli 8 órakor négy egészen ép befalazott márvány koporsó találtatott, mely belülről simára volt köszörülve s melynek belső hossza 5' 8" 6"', belső szélessége Y 7" 6'", mélysége V 6" volt, a márvány fedéltáblájának hossza 1° 4"', szélessége pedig 2° l"'-nek találtatott. E márvány koporsóban emberi test törékeny csontjai között egy, tűzben aranyozott 15 próbás ezüstből álló 7

2

A latot nyomó egyszerű korona 4 felálló görög kereszttel, az ujja csontjain pedig egy arany gyűrűbe foglalt rubin kő, melyben egy nympha vésve volt, találtatott; azonfölül aranyszövetű selvem fátyol darabjai is voltak. A tetemek az orvos urak vizsgálatánál fogva mintegy 40 éves némber hulladékoknak találtattak." Dicséretére szolgál hatóságunknak, hogy a leletről azonnal értesítette az országos Honvédelmi Bizottmányt, úgyszintén Érdi, akkor még Luczenbacher Jánost, a Tudományos Akadémia titkárát, és szigorú őrséget állított a sírhoz, hogy onnan a kíváncsi nép semmit el ne lopjon. Főjegyzőjét, Eischl Eduárdot megbízta, hogy a sírban talált ékszereket azonnal vigye föl a múzeumba. Érdi János a Múzeum gyűjteményeinek jegyzékében így ír az átvételről december 6-án: „1. Arannyal futtatott, négy egyenkarú kereszttel ékes, nyílt sárgaréz koronka, 2. Aranygyűrű, melybe keleti gránát van foglalva s ebbe lantoló szirén vésve. Hadházy Pál (ez tévedés, mert a Haáder nevet Hadhalmira változtatta) székesfehér-