Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története III. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ESEMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT 1848-1849
lező felsőbb parancsnak ellenére a legutóbbi napokban is vadásztak, és ennél fogva lőfegyverekkel ellátva vannak a nélkül, hogy erre különös engedelmet nyertek légyen. Nehogy bárki is az említett parancsnak nem tudásával menthesse magát, ismételve köztudomására juttatom, hogy többszöri felsőbb rendeleteknél fogva mindenki - különbség vagy kivétel nélkül - köteles bármiféle fegyverét feltétlenül s különben hadi törvény alá esés alatt az itteni őrparancsnoksághoz beadni. Ezen tárgyban szolgáljon jelen figyelmeztetésem utolsó intésül, melynek elhangzása esetében az ekként készakarva okozott elkerülhetetlen következményeket a mulasztó egyedül magának fogja tulajdoníthatni. Székesfejérvár, September 18-án, 1849. Gróf Falkenhayn, cs. kir. altábornagy s városi főparancsnok." A következő rendeletben is, éppúgy, mint mindenkor, pártütő seregnek nevezik honvédjeinket, és a közös hadseregbe való besorozás végett igazán a spicliskedés, a besúgás szerepét írja elő Falkenhayn mindenkinek. A teljes szöveg a következő: „Hirdetmény. Köztudomásul s miheztartásul szolgáljon az illetőknek, hogy mindazok, kik akár szabad akaratból, akár kényszerítve bárminő rangban is szolgáltak a szétűzött pártütő seregnél, legyenek bár elfogottak vagy szököttek, vagy bár fegyvereiket le is tették légyen, - a főhadvezéri 30-ik Júliusi 1849. 358. sz. a. Félegyházról, s 26-ik Augusztusi 1849. 705. sz. a. Pestről kelt felsőbb rendeletek tartalma szerint, tartózkodásuk helyeihez legközelebb eső cs. kir. katonai hatóságnál számbavétel s megvizsgáltatás végett haladék nélkül megjelenni tartoznak. Minden e szabad kir. Székesfejérvár városi vagy megyei helybeli hatóságok, földesurak, s egyes lakosok, tehát jelen hirdetmény által arra köteleztetnek, miszerint a magyar pártütők seregében szolgált mindazon katonai egyéneket, kik hatósági körükben vagy urasági határjukban avagy szolgalatjukban vannak, öszveírják, s mától legfeljebb 8 nap alatt, a később netalán érkezőket pedig vagy betegeket utólagosan, a Székesfejérvári városi katonai parancsnokság elé állítsák, hol az illetők, felsőbb rendelvényekhez képest számbavétetni, s a visszabocsájtandók igazoló okirattal ellátatni fognak. Székesfejérvár, Szeptember 18-án, 1849. Gróf Falkenhayn cs. kir. altábornagy s városi főparancsnok." A következő rendelet valóban arculcsapása a honvéd névnek, és a komáromi kapituláció egyezségét széttépi. Úgy látszik, ezt a rendeletet Héringh Ignác sugalmazta gróf Falkenhaynnák, mert ilyen alapon fogatta el már előzőleg Boross Mihályt, teljesen jogtalanul és a hadi becsület láb-