Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

V. Székesfehérvár és III. Károly 1711-1740

szagból és Erdélyből tört hazánkba. Ezt a historikus tényt konstatálja azután a helytartótanács rendelete is.

17 Tény az, hogy Székesfehérvárott 1738-ban még nem volt pestis. Abból a bizonyságlevélből tudom ezt, amelyet Fejér vármegye állított ki 1738. december 16-án báró Gaymann székesfehérvári katonai parancsnoknak. A bizonyságlevél hitelesen tanúskodik arról, hogy Székesfehérvárott és Fejér vármegyében járvány nincs.

18 A vármegyét azonban csakhamar elérte a pestis, amely azután nagy arányokat öltött, míg a városba csak később jutott. Dühöngésének nagyságát abból is gyaníthatjuk, hogy a belvárosi plébánia anyakönyvében az előző évről 56, 1739-ről 158 halálozás van bejegyezve: név, kor és lakás szerint, de a halál okának megnevezése nélkül. Tájékoztató adatokat meríthetünk azután a ciszterciták évkönyveiből, amelyek a régi jezsuita gimnáziumról szólanak. A tanulók száma ugyanis, amely 1739 előtt állandóan 93 volt középértékében, 1738-ban pedig 139-et tett ki; a járvány utáni évben 54-re süllyedt alá, sőt a következő évben is csak 89 volt, és csak 1742-ben emelkedett újólag 114-re. Ezen szembeötlő nagy csökkenés okát a pestisben kereshetjük, részint, mert a tanulók egy része elpusztult, részint és leginkább pedig azért, hogy a járvány miatt a szülők nem merték gyermekeiket iskolába hozni. A városi levéltár szűkszavú jegyzőkönyvéből megemlítem, hogy 1739. október 3-tól 1740. január 4-ig a városházán minden gyűlés szünetelt, mert 1739. okóber 3-án az egyik írnok pestisben megbetegedett, és négy nap múlva meg is halt. Sokkal jobban tájékoztat bennünket a járvány történetéről az a kimutatás, amelyet a tanács felsőbb rendelkezés folytán állított össze 1740ben.

19 E szerint a halottak száma 78 volt, a lakosság élelmezése a körülzárt városban 3430 Ft 65 krajcárba és 211 Ft 25 krajcár értékű gabonába került, a város falai között állomásozó Wolfenbüthel és Sekkena

r

oiI'ezredek legénységét jobb élelmezés és ellátás címén 2125 Ft 76 krajcár értékű élelmiszerrel, tüzelőfával és egyébbel segélyezte a városi hatóság, a lazareth kijavítása pedig 72 Ft 4 krajcárba került. Ugyancsak ebből a kimutatásból tudjuk meg azt is, hogy a város körülzárása miatt 1739 augusztustól egész 1740 márciusig állandóan őröket tartott a tanács a várkapuknál, akiknek fizetése ezen idő alatt 1387 forintot tett ki, maga a város pedig a forgalom korlátozása és a vásárok beszüntetése címén körülbelül 1730 Ft kárt szenvedett. Székesfehérvárott nagy arányokban pusztíthatott a pestis, hiszen másként nem húztak volna kordont körüle. És hogy ez a kordon milyen erős volt, kitűnik a helytartótanács rendeletéből,

20 amelyben 1739. szep-