Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
V. Székesfehérvár és III. Károly 1711-1740
V. SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS III. KÁROLY 1711-1740 Van egy szerződés a levéltár írásai között 1714-ből: a vármegye és a város lépett ekkor egyezségre a katonai élelmező raktár vezetőjével, aki Herschl Izsák volt. Ez a zsidó ember a katonaságnál érvényesült, holott miként látni fogjuk, a város területén csak a tizenkilencedik század első felében volt szabad megtelepedniök a zsidóknak. A szerződés szerint a Faber ezred öt századát helyezték el téli szállásra Székesfehérvárott és Fejér vármegyében, a kenyérrel való ellátás pedig a lakosság kötelessége volt. A szerződés két pontja a következő: „Az Tekintetes ittben levő és a jövendő téli hónapokban itt leendő Militiának fönt nevezett, Herschl Izsák, vagyis deputátusa azon magazinumból elégséges és jó kenyeret fog adatni; mindennemű pék vagy sütő legények fizetéseit, malomvámot és szitálástul való fizetést, ki s bevitelt és más afféle szükséges költségeket magára vállalván. Ellenben pedig a Tekintetes Nemes Vármegye és Város ebbeli költségéért fog adni többször dénotait Herschl Izsáknak, vagyis deputatusának a hat teljes hónapokban minden hónapra ötven rénus forintokat, mégis minden hónapra húsz szekér tűzre való fát, s föl is vágatva, a hetellő szekérért pedig minden hónapban három szekér szénát és minden negyven portió kenyérért egy pozsonyi mérő gabonát, vagyis jó rozsos kenyérnek való búzát." A magyar nyelvű oklevelet Meszlényi János alispán és „Ritter und Rath" írták alá. Az 1714-ik esztendő egyébként igen szűkszavú jegyzőkönyvében olyan adatot is találunk, amely ma a Kereskedelmi Társulat kétszáz éves működésének bizonyítéka. Kiváltságlevelét ekkor hirdették ki, miként a jegyzőkönyvben olvashatjuk, február 9-én: „Székesfehérvár szabad királyi város kereskedőinek és kiskereskedőinek legkegyelmesebben adományozott és 1712. december 18-án VI. Károly római császár és király O Felsége által hitelesített privilégiumot a teljes tanács előtt felolvasták, kihirdették, és ezeket jogaink fenntartásával tisztelettel és alázatosan elfogadtuk. Amiért megfogadjuk, hogy mi a kereskedőket és kiskereskedőket mindig megoltalmazzuk és megvédelmezzük." Érdekességénél fogva megemlítem, hogy ekkor négy kereskedője volt Székesfehérvárnak, és pedig Peyerl Lőrinc, Pertzl Mihály, Yblacker