Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)
IV. A Rákóczi kor eseményei Székesfehérvárott 1703-1711
jöttek a város alá, természetesen mindent elhordva, amit csak lehetett. A jezsuiták megint pórul jártak, mert nemcsak a városból hajtották el néhány barmukat, hanem Pákozdról, mely az ő birtokuk volt: 300 juhot és Takács András által rájuk bízott 1000 birkát vitték el magukkal. A vagyonbiztosság állandó veszélyeztetésén kívül kisebb csetepaték is napirenden voltak a kurucok és a labancok között. Ilyet említ a napló május 7-én és 8-án, 12-én pedig gróf Forgách Simon kuruc vezér tűnt föl a város alatt lovasaival, és a pusztítás után Pákozdra tért vissza. Növelte az anyagi romlást az is, hogy a várparancsnok május 13-án a Csíkvár felé eső külvárost teljesen fölégette, és a tűz, mely két napig dühöngött, mindent elhamvasztott. Május 16-án Heister ismét visszatért városunkba, és Natzkel György káplánt fogságba vetette. A jezsuiták naplójában azt olvassuk, hogy az ok ismeretlen, de az esetre vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizte a városi levéltár. Az akták szerint Hoch Gáspár, Trumauer Mátyás, Mailáth Simon Ferenc, Hiemer Mihály, Lang János Ádám, Mayer Jakab, Stättner János tanúskodtak ellene, és bizony, nagyon is kuruc érzelmű embernek mondották őt valamennyien. Állítólag ő biztatta volna a város lakosságát, hogy tegyék le Rákóczinak valamennyien a hűségesküt, és a várost április 8-a után körülzáró kurucokkal állandóan érintkezésben volt. Ezekben az időkben váltig azt hangoztatta, hogy báró Nesselrode Vilmos nem való székesfehérvári prépostnak, mert magyarul sem tud, vagyonát pedig kutyákra és lovakra költi. Natzkel a prépost jobbágyaival korlátlanul akart rendelkezni, és mindenkinek hirdette, hogy ő maga lesz a prépost. Ez okból Nesselrode értékes tárgyait elajándékozta, a drága szőnyegekből, gobelinekből kuruc zászlókat készíttetett, vagy zsákot varratott belőlük. A jezsuita napló szerint, Lasca budai barát és az ösküipap közbenjárására büntetésül a jezsuitákhoz akarták bezáratni. Itt azonban nem nyert befogadást. Heister nemsokára szabadon bocsátotta. 1705-ben nevezték ki gróf Nádasdy Ferencet a dunántúli labanc hadsereg parancsnokává. Nádasdy Ferenc szeptember 25-én vonult be Székesfehérvárba, és október 6-án tette le - nagy ünnepség közepette - a Budai kapu mellett levő új erőd alapkövét. Emlékezhetünk még erre az erődre; sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a régi időket megidéző szép emléket a városi hatóság 1872-ben lebontatta. Helyén ma az Elit Kávéház áll. Nádasdy Ferenc ekkor bocsátotta ki Székesfehérvárról a vármegye lakóihoz azt a zsarnoki fenyegetést, mely a tized behajtását könyörtelenül elrendeli. A levelet 17 Székesfehérvárott írta, a vármegye őrzi, levéltárában. A levél a következőképpen hangzik:
