Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

I. Küzdelem Székesfehérvár város régi jogaiért 1688-1703

kilenc gyermeket hagyott az úton, kiket másnap reggel megfagyva találtak." Lipót 1693. november 3-án értesíti a vármegyét, hogy a török háborúk költségei fejében Magyarországra két millió forint adót vetett ki, egyúttal felszólítja Fejér vármegyét, hogy a reá eső részt haladéktalanul fizesse meg.

6 Ez a rész, miként Pöch Boldizsár leveleiből olvashatjuk, havonkint 1268 forint 10 dénár volt.

7 1694-ben Pozsonyba bizottságot küldött a király, hogy a kirótt adónak egységes felosztását rendezze. Eszerint Fejér vármegye 521 porta után 22 316 Ft 74 dénárt tartozott fizetni.

8 1699-ben a hadi adó már 3 600 000 forintra emelkedett. Ezen összeghez a következő évben újólag 2 400 000 forint járult, Fejér vármegyére pedig 591 forint 88 dénár jutott havonkint.

9 1701-ben 23 431 forint 60 dénár esett Fejér vármegyére.

1 ü Látjuk tehát, hogy évenkint igen nagy összegű a katonai adó, és csak 1702-ben találjuk nyomát annak, hogy Fejér vármegye, amely a hadi adó egységes megállapítása céljából Fiáth Jánosi és Meszleny Jánosi a bécsi bizottsághoz küldötte, 15 000 forint váltságdíjban megegyezett, kötelezvén magát arra, hogy ezen összeget két hónap alatt le is fizeti.

11 A tizenhetedik század végéről még néhány adatot kívánok fölemlíteni, amint azokat a városi jegyzőkönyvben találtam. A sárga pergamen kötésű, jó karban megőrzött jegyzőkönyv 1689. október 30-án kezdődik, és az első bejegyzés Hadnagy Julianna végrendelete, melyet a plébánia javára tett. A latin és német nyelvű jegyzőkönyv szűkszavú. Bővebb a bejegyzés 1691-től kezdve, midőn Bende János főbírósága idejében Ajtay SámuelVolt a főjegyző. Részletesen szól a jegyzőkönyv a többi évről is, egész 1697. szeptember 3-ig, midőn azután vége van minden bejegyzésnek, mert a második kötet első adata csak 1701. január 6-ai keltezéssel olvasható. 1690-ben már voltak vásáraink: mégpedig farsang vasárnapján, Szent György és Dömötör napkor. Az árusítás helye pedig a Budai kapu környékén volt, tehát azon a területen, amelyből idővel a mai Vásártér alakult ki. 1690. április 18-án elhatározta a tanács, hogy a régi kiváltságok viszszanyerése - és egyéb dolgok kieszközlése - végett küldöttséggel járul a bécsi kamarához. Az útiköltséget az összes polgárok fizették, még pedig fejenként egy forintot. 1692-ből is találunk arról említést, hogy sokszor kell a városnak Bécshez fordulnia, hogy jogait visszakapja. 1692. augusztus 24-én minden polgárra 1 forintot és minden jobbágyra 50 dénárt vetett ki a tanács, hogy az így begyűlő összeg fedezze a bécsi út kiadásait. A jegyzőkönyv