Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története II. - Közlemények Székesfehérvár történetéből. (Székesfehérvár, 1998)

X. A 18. századi épületek, templomok és a város művészeti emlékei

Régi ház a két plébánia épülete, melyek közül a belvárosi a 18. század második felében, a híres Hiemer család lakása, a felsővárosi pedig major volt. A nemesi címer most is ott van a kapu fölött. Régi, de már sokszorosan átalakított házat a Bástya utcában is találunk. Krén Ignác tulajdona, és egyetlen a maga nemében, mert a régi évszámon kívül igen szép faragású kövek is díszítik. A kapu fölé támaszkodó kő jobb és bal sarkának felső részét egy-egy ovális címerpajzs foglalja el, melyek közül az elsőn A F, ezek alatt URL betűk, a kő baloldalán pedig 1793 szám olvasható. A ház a múlt század negyvenes éveiben ment át Kováts Pál főszerkesztő tulajdonába, aki az építőtől, Fliegler Antalkőfaragótól vette meg. Az öt betű így olvasandó: Antonius Fliegler urbis regiae lapicida (Fliegler Antal, a királyi város kőfaragója), az évszám pedig az építés esztendejének felel meg. A barnára festett homokkő közepén kőfaragó dolgozik, és egy állványra helyezett mellszobron az utolsó véséseket foganatosítja. Tőle jobbfelé két apróbb alak hengeres követ szállít a mesternek, részben dolgozik is rajta; az egész képet azután szárnyas, repülő géniusz fonja át, jobbjában erősen kinyújtott Mercur pálcával, mely a kő bal alsó sarkáig ér, és itt két alak kőpárkány előtt szőlőfürtöt csipeget. Az egész képnek összhatása megkapó, és készítőjének szépérzékéről tanúskodik. Ugyancsak ebben a Krén házban még három vésett kőre akadunk, amelyeken felírás ugyan nincs, de mint 1793-ból való faragások, megemlítendők. Az egyik a ház alsó falába illesztve, fantasztikus virágot mutat, a másik kettő viszont oszloptartó angyal, és ez idő szerint virágtartónak szolgál a kertben. A városház 1731-ben épült (1712-ben vette meg a város Caraffa gróftól), nyomait azonban már jóval előbb megtaláljuk a levéltár írásai között. Nem is lehet ez másként, hiszen a város természetszerűleg azonnal gondoskodott megfelelő helyiségről, mihelyt a Lipót féle diplomával'régi jogait és kiváltságait megkapta. Az első említés a városházáról abban a levélben 2 található, melyet 1712-ben írt Zenegg György Keresztély császári biztos a városhoz. Igazoló jelentést kér, hogy mily jogon alakították át az úgynevezett Caraffa házat városházzá. Ez a Caraffa ház a mai városház helyén állott, és úgy látszik, magántulajdonból ment át a város birtokába. A másik nyomot a városház történetére vonatkozólag 1717. július 3án találtam egy szerződésben,

3 amelyet a város kötött Valch Tamás vasvári kőfaragóval. A szerződés szerint Valch Tamás 400 forintért megcsinálja a kapu kőfaragó munkáit, továbbá a város címerét, efölött a császári sast és két oldalon a szobrot is köteles elkészíteni - „wobei auch die