Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

21. Újra törökvilág 1602-1688

21. ÚJRA TÖRÖK VILÁG 1602-1688 - A hódoltság második szakasza Székesfehérvár második hódoltságának egységes történetét megírni elég nehéz feladat. A török uralom zsarnoksága és a felszabadulás reménye húzódik át ezen a hosszú korszakon, amelynek töredékes adataiból sikerült néhányat összegyűjteni. 1608. április 14-én írja Budáról Ali vezír, hogy „sok galibát csinálnak a magyarok Székesfehérvár és Buda között; egynéhány gyalogos az szekerekre ülvén, négy embert vágtak le és Fejérvárba utánuk űző érkezvén, az szekeres lovakra ültek, és minthogy immár az első közel volt, az erdőnek esvén, elszaladtak." Úgy látszik, ez a csetepaté nyitotta meg hosszú sorát a későbbieknek, hiszen ily összecsapások majdnem állandóan voltak. 1613-ban a török új templomot építtetett Székesfehérvár földjén. Evlia Cselebi útleírásából ismerem ezt az adatot. A híres török utazó 1664-ben járt Székesfehérvárott. Itt látta ezt a híres templomot, a dzsámit, amelynek kapuja fölött felírás ívelt: A Teremtő kegyelmét elnyerted, abban nincs kétség, Mivel Székesfehérvárott készítetted a nagy dzsámit... Az ezerhuszonkettedik évben fejeződött be az építés, Istenhez mentél Ahmed bég, midőn újraépíted e dzsámit. Karácson Imre megjegyzi, hogy ez a török kronosztikon a hedsrának, a török időszámításnak 1222-ik évét adja, amely a keresztény időszámítás szerint 1613-ik esztendő. A székesfehérvári török katonaság a félhold uralma alatt állandóan portyázott: nemcsak a környéken, hanem messze földről is rabolta az embert és az állatot egyaránt. Igen érdekes ennek megvilágítása céljából a határszéli végek panasza című jegyzék, melyet a Nemzeti Múzeum őriz. Az összeírás 1626-ra, részben 1627-re vonatkozik és Győr, Csesznek, Veszprém, Pápa, Tihany, Szigliget mondják el azt a sok zsarolást, amellyel emberben és állatban a székesfehérvári, palotai, simontornyai török őrség sújtotta őket. A jegyzék szerint 1626-ban a székesfehérvári törökök a cseszneki várra ütvén, - „mind a kapitánynak, mind pedig a vitézlő rendnek többet hajtottanak el mindenféle marhájokban kétszáznál." Veszprém így panaszkodik: „In Anno 1626 űrnapja tájban a fehérvári törökök egy Kovács nevű tizedest vágtának le utában és Tét Márton nevű katonát, kitől többet vettek el f1.200 készpénznél. Item eodem anno Szent Márton tájban