Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)

6. A rendi alkotmány ébredésének kora 1196-1235

6. A RENDI ALKOTMÁNY ÉBREDÉSÉNEK KORSZAKA 1196-1235 III. Béla halála után Imrét koronázták meg, 1196-ban Székesfehérvárott. Egyéb esemény nem is fűzi őt városunkhoz, mert a pártviszály és annak küzdelmei nem a mi falaink között folytak le. Annyit mégis meg kell említenünk a történeti hűség kedvéért, hogy a városunkban megkoronázott kiskorú fiának gyámjává, Endrét tette, aki azonban saját érdekeit hajhászta, és kétségkívül örömére szolgált, midőn a kiskorúnak haláláról értesült. Ez a gyermekkirály, akit III. László néven ismert a történelem, a bécsi menekülés alkalmával meghűlt, és valószínűleg tüdőlob oltotta ki életét. A székesfehérvári bazilika adott neki nyugvóhelyet 1205-ben. II. (jeruzsálemi) Endre szomorú korszakának történetéből meg kell említenünk, hogy Magyarország süllyedésének és a nemzeti erő felbuzdulásának okozóját, a gonosz jellemű Gertrúd királynét nálunk koronázták meg. Annyiból érdekelhet bennünket ez azt adat, mert Gertrúd volt az első a magyar királynék között, akikről a Székesfehérvárott történt koronázás hitelesen konstatálható. Ismerjük a történelemből azt a jelenetet, amely 1213-ban Pilis vidékén lejátszódott, és amely a Bánk bán tragédiájához adta a költői gondolatot. Ez a Bánk bán Fejér vármegyéjének főispánja, és miként egyik történetírónk megjegyzi, „történeti jelentősége abban áll, hogy az ő személyes végzete teljesen összeolvadt a nemzetével, haragjában és bosszújában ő az idegenek ellen való jogosult visszahatásának méltó képviselője." Ez a nemzeti visszahatás alkotta meg 1222-ben Székesfehérvárott az aranybullát, mégpedig azon a helyen, amelyet ma is András-gyöpnek nevez a hagyomány. Tudjuk a történelemből, hogy ennek a 31 pontból álló törvénynek, amely évszázadokon át érvényben volt, utolsó fejezete nagy hatalmat adott a nemzet kezébe, mert a királyi önkénynek és korlátlan akaratnak mindenkor ellenszegülhetett. Ez a lényeges pont magyar fordításban így hangzik: „Ha pedig akár mi magunk, akár utódaink közül bárki is, bármikor ellenszegülne ezen rendeletünknek, ezen levelünk erejénél fogva mind a püspöknek, mind más alattvalóknak, mind az ország nemeseinek minden hűtlenségi bűn nélkül, joguk legyen egyenkint és összesen most és a jövőben, nekünk és utódainknak mindenkoron ellentállani és ellentmondani." Az aranybulla országos jelentőségén kívül két pontban székesfehérvári vonatkozásokra is találunk. Az első pont ezt rendeli: „Elrendeljük, hogy évenkint a Szent Király ünnepén, hacsak valami sürgős ügy, vagy betegség által gátoltatnánk, Székesfehérvárott tartozunk ünnepelni. És, ha nem tudnánk jelen lenni, a ná-