Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1998)
20. Székesfehérvár bevétele és bukása 1601-1602
71/ No, vala szintén Szent Kalára napján Szép, tiszta üdő; kilenc óra táján Az Haszon basa föltetszék hegy hátán, Sok különb sereg véle, lovak hátán. 72/ Nem messze környül várnak telepedék, Beglerbég penig Sós-tóhoz ott szállék, Beslia két nap múlva elhagyaték, Mert várat onnand semmire nem félték. 73/ Az várhoz török délrűl nem fér vala, Mert sáncok környül oltalmazzák vala, Török sáncokat ustromolja vala, Keveset ártván, sőt kárt vállnak vala. 74/ Kétször valóban megharcoltak vala, Az sáncok környül sok török holt vala, Hetednap ez már Palota felől vala, Csak besliábúl várat lövi vala. 75/ Egy szombatnapon, kilenc órán vala, Igen sok török bozótban gyűlt vala, Azfelől penig sáncot nem féltik vala, Beslia iránt áttörtettek vala. 76/ Gyalogok közt kinn kapitány is vala, Sáncokat s csapást ő forogja vala, Nyárfára török hátul fakadt vala, Sáncokat kővől szakasztotta vala. 77/ Igen nehezen kapitány szalada, Egy paripán be alig száguldhata, Hogy török kinn nem szakasztotta vala, . Az gyalog inkább mind odamarada. 78/ mdula török az Szigetvár ásnak, Semmi palánkját mert nem látá annak, Harminchét zászlót hamar fölhányának, Katonák, de belől, töltésre futának.
