A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET: A 11-12. századi magyar néptudat és Székesfehérvár

A 11-12. SZÁZADI MAGYAR NÉPTUDAT GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET korai keresztény magyar néptudat körében vizsgálódva, kétségL X telenül nagy figyelmet kell szentelnünk olyan külföldi megnyilatkozásoknak, amelyek a pannóniai lakosságról idegen véleményeket, ítéleteket örökítenek meg. Ilyen vélemények ismerete - főként kedvezőtlen megítéléseké - már csak a velük való szembeállítás alapján vont következtetésből is - legalább indirekte - rálátást engedhet feltehető honi visszhangjukra. Azok reagálására gondolunk, akiknek Magyarországon ezek a vélemények egyáltalán tudomásukra juthattak. Azt a képet próbáljuk magunk elé állítani, amely ezekben a főkben önmagukról, Pannóniáról, annak népéről, de a felőlük ítélkező idegenekről is kialakult. Mint legismertebbet, Freisingi Ottó előadását kell elsőnek idézni a Gesta Friderici imperatoris-ból: „Ezt a régtől Pannóniának nevezett tartományt, mivel köröskörül erdőségek és hegyek, főként az Appenninek övezik, amelynek belseje a róna tágas síksága, és amely a folyók és folyamok futásától ékes, a különböző fajú vadakban dús erdőkben bővelkedik, oly gazdagnak ismerik természettől fogva virágzó szépsége és földjeinek termékenysége miatt, hogy szinte Isten paradicsomának, vagy a hírneves Egyiptomnak látják. Amint mondtam, természettől igen ékes látvány, de - amint ez barbár népeknél szokásos - épületek és falak alig díszítik ... Sokat szenvedett a barbárok betöréseitől, nem csodálatos hát, ha erkölcseiben és nyelvében bárdolatlan és durva ES SZÉKESFEHÉRVÁR