A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

közlést, akkor a bolgár háború az 1003. esztendőben folyt." A pannonhalmi oklevél közlését - nevezetesen azt -, hogy István a koronázása szerinti éveket az 1000. évbeli ismeretlen havi és napi dátumú koronázásától számította, korrekt tényként kell kezelnünk. Különösképpen azért, mert az indictiók (15 éves ciklusok) folyamata szerint a XV. indictio 1001. szeptember 1-től 1002. augusztus 31-ig tartott, az eredeti oklevél csupán ebben az időkeretben keletkezhetett. Ezt mindezideig még senki sem vonta kétségbe. A keltezésben szereplő 1001- es év az indictio fenti keretét tovább szűkíti, mégpedig 1001. szeptember 1. és december 24/31. közé. Szentpétery és Györffy az 1001. évet mint az oklevél keltének évét nem fogadják el, mert a Bresslau által feltett Heribert C., aki az oklevelet állítólag írta volna, 1002. július 1. előtt nem működhetett Magyarországon. Bresslau feltevése azonban számos ok miatt már tarthatatlan, és nincsen valódi indok a pannonhalmi oklevél dátumának megalapozott kétségbevonására.

100 Mindezek figyelembevétele után a pannonhalmi oklevél szellemében István királyságának harmadik esztendeje 1002. szeptember 1. és 1003. augusztus 31. között volt. Mivel a középkori hadviselés gyakorlata a hadjáratok szokásos idejének a tavaszt és a nyarat tekintette, a bolgár hadjárat esztendeje tehát a Tarih-i Üngürüsz közlése alapján 1003. tavaszára-nyarára tehető. Ez az esztendő pedig szorosan követi a magyar krónikákban 1002- re helyezett Gyula elleni hadjárat évét. A hazai híradások összhangja e tekintetben tehát kifogástalan, sőt a Hildesheimi Évkönyvek adatával is ellentmondás nélkül egyeztethető.

101 A bolgár hadjárat korai datálását erősíti a Tarih-i Üngürüsz ama állítása, hogy ez volt István első hadjárata.

102