A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
A bolgár háború korai datálásának hívei közt ugyancsak jeles személyiségeket tartunk nyilván: Fehér Gézát, Deér Józsefet, Hóman Bálintot és Moravcsik Gyulát. 96 Ezek véleményét Moravcsik Gyula összegezése tükrözi jól, aki - a krónikás feljegyzéseinkkel összhangban 1002- ben látta bekövetkezettnek az időt II. Basileios és István katonai együttműködéséhez a bolgárok ellen. Tekintettel arra, hogy a felsorolt középkori források - amennyiben említik -, szorosan összekapcsolják Istvánnak az erdélyi Gyula ellen viselt hadjáratát a bolgár hadjárattal, ami ugyancsak a datálás egyik formája. A Képes Krónika ugyan nem közli az évet, de azt helyette megteszi a XIV. századi krónikakompozíció másik ágának egyik tagja, a Budai Krónika. Az utóbbi 1002-re, a Hildesheimi Évkönyv viszont 1003- ra teszi az erdélyi hadjáratot. 97 A Tarih-i Üngürüsz pedig, melynek magyar fordítása 1982-ben jelent meg, a bolgár hadjárat esztendejét - az 1003-at - kronológiai szempontból jól értelmezhető körülírással határozza meg. Bár a krónika a megjelenése óta eltelt másfél évtized alatt kellő figyelemben nem részesült, számos új és értékes adattal gazdagítja ismereteinket. A hadjárat időpontját két kronológiai adat viszonylatával határozza meg. Közülük az első István megkoronázása. A második pedig pontos időtartalom: »Amikor eltelt három év, a bulgár tartomány királyával, Keán vojvodával ellenségeskedés keletkezett, mert megsértette őt. Elhatározta, hogy hadjáratot indít Bulgária eilen.« 98 'Eszerint tehát a bolgár hadjárat kezdete a koronázást követő harmadik esztendő. Ha elfogadjuk a pannonhalmi alapítólevél dátumformuláját, azaz: »Anno dominicae incarnationis millesimo I, indictione XV.anno Stephani primi regis Ungarorum ' secundo...«, azaz »Az Úr megtestesülésének ezer Idik évében, aXV. indictioban, Istvánnak, a magyarok első királyának második esztendejében...«
