A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
A két jegyzék kiegészíti, értelmezi és pontosítja egymást. A kettő ismeretében az Oláh Miklós féle jegyzékben szereplő »Abba Eccl. prope Man.«, azaz: 'Alba Ecclesia prope monasterium' közlés nagyon pontos. Ekképpen fordítható: »Alba, a monostor közelében álló <plébánia> templo?n«. A monostor (a prépostság) közelében viszont egyetlen plébániatemplom állt: Szent Péter és Pál keresztelőegyháza. A másik plébániatemplom meg Szent Jakab nevét viselte, és a két jegyzék tanúsága szerint Székesfehérvárott állt. 75 E két egyházon túl mindkét függelékben szerepel Pápa, Visegrád, sőt a Martonvására közelében fekvő Tardos plébániája is. Itt jegyezzük meg, hogy az a 'monostor közelében álló templom' kifejezés sem Oláh, sem Pázmány jegyzéke alapján nem értelmezhető a Szűz Mária nevét viselő székesfehérvári prépostságra, mert azt a Pázmány féle jegyzék a prépostságok sorában külön nyilvántartja. 76 A jegyzék alapján tehát megállapíthatjuk, hogy az esztergomi érsekség ősidőktől fogva közvetlen lelki és tizedszedési joghatóságot gyakorolt Székesfehérvár ősi keresztelőegyháza, valamint a Szent Jakab plébániatemploma felett, illetve a már említett pápai, tardosi és visegrádi plébániák felett. A veszprémi püspökség fentebb idézett kiváltságlevelének kitétele, miszerint a veszprémi püspök Veszprém, Fejér, Visegrád és Kolon vármegyék minden egyháza és kápolnája felett joghatósággal rendelkezett, nem felel meg a valóságnak. A manipuláció az oklevél szövegében feltehetően kihagyásos jellegű volt. Hiányzik belőle ugyanis a 'salvo iure alieno', vagy az 'exemptis exceptis', vagy egy további hasonló értelmű, döntő, mások jogát biztosító kifejezés, éppen úgy, mint Cortou kihagyása, amely birtokadomány indoklása a pannonhalmi apát kiemelkedő jogait támogatta.
