A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
A kihagyások jellegéből viszont nyilvánvaló a veszprémi püspökök érthető, de nem jogszerű törekvése: az ilymódon átalakított oklevéllel alátámasztani kizárólagos területi joghatóságukat. Ebbeli szándékuk világosan követhető a somogyi tizedperben, a székesfehérvári prépostság feletti joghatóság megszerzésére irányuló törekvéseikben, sőt az esztergomi egyházzal Tihany esetében kötött cserealkuban is. 77 Székesfehérvár korai egyháztörténetének kutatásában eddig még nem merült fel a Szent Péter és Pál plébániatemplom exemptiojának, a területileg illetékes püspök joghatósága alól történt kiemelésének kérdése. Oka egyszerű. Az exempt plébániák Oláh Miklós- és Pázmány Péter-féle jegyzéke nem képezte a kutatás tárgyát. Ennek az exemptionak oka a kánoni jog korabeli hatályos intézkedéseinek fényében és fentebb a fehérvári első plébániaegyház 865ben történt alapításának, majd a veszprémi püspökség megalapítását megelőző kétségtelen működésének (pl. Géza fejedelem sírhelye) tisztázott eseménytörténetének fényében teljesen világosan áll előttünk. • A kánoni jog egyértelmű intézkedései sorából a már említett »ecclesia antiquior«, az ősibb, korábbi egyház jogának elvére és az egyházi tizedjog néhány tételére kell felhívnunk a figyelmet. Rájuk e helyütt csupán röviden utalunk. 78 A területileg illetékes püspök joghatóságát saját egyházmegyéjében a kánoni intézkedések hosszú sora igazolja. Ugyanakkor már Nagy Szent Gergely pápa kimondta azt az elvet, amelyet Gratianus találóan ekképpen sommázott: »Aliena ecclesia non licet invader e.« Azaz »Idegen egyházat tilos megszállni 79
